Budapesten jártam
2014. március 1-jén Budapesten jártam, életemben először. Lezsák Sándortól, Országgyűlés alelnökétől, a Mindszenty Társaság elnökétől kaptam egy meghívót februárban, hogy Budapesten, a Parlamentben lehetek március első napján.
Nagy-nagy izgalommal készülődtem már hetekkel az utazás előtt. Még sohasem jártam hazánk fővárosában. Azt mondták, hogy azért kapom a Mindszenty Ösztöndíjat, mert jól tanulok, nem volt gond velem az iskolában és szorgalmasan járok misére.
László Jánosnénak, iskolánk igazgatójának, Fukszberger Imre polgármester úrnak és Déri Péter plébános úrnak köszönhetem, hogy feljuthattam Budapestre.
Reggel 6 órakor indultunk. A polgármester úrral, feleségével, Magdi nénivel, Déri Péter atyával és a nagybátyámmal együtt utaztunk fel a fővárosba. Az út hosszú volt, de jól telt el. Csodálatos volt Budapest! Láttam a Dunát, a Lánchidat és sok-sok gyönyörű épületet.
A Parlamentbe érve büszkeség töltött el. Nem akartam elhinni, hogy itt járok az Országgyűlés épületében. Rácsodálkoztam a gyönyörű festett ablaküvegekre, szobrokra, festményekre. Láthattam a koronázási jelképeket: a koronát, a jogart, az országalmát. A Vadász terembe kísértek minket, két órát ültem ott. Beszédeket hallgattunk, fényképeztek, kameráztak minket. Imi bácsi és a plébános úr is beszédet mondott. Mikor az előadásoknak vége volt, ki kellett menni az ösztöndíjakért. A Mindszenty Társaság vezetőinek is köszönöm az anyagi elismeréssel járó díjat.
Nagyon jól telt a hazafelé út. Remélem, hogy eljuthatok még Budapestre. Köszönöm a díjat és a feledhetetlen élményeket!
Csehimindszent, 2014. 03. 16.
Mátyás Bianka
5. osztályos tanuló
