Pedagógiai program 2024

számú melléklet: Komplex Instrukciós Program módszertani alapelvei, alkalmazásuk
számú melléklet: Komplex Alapprogram bevezetésének, alkalmazásának az elvei
Kerettanterv évfolyamonkénti bontásban
Kerettanterv az enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára 1-4., 5-8.
Bevezetés

Mottó: „A lényeges tanulás többnyire élményeken keresztül jön létre, s ezek lehetőségét a tanár teremti meg”. (Carl Rogers)

„ Az iskola akkor eredményes, ha a társadalmi beilleszkedéshez szükséges minimális tudást minden gyermekkel elsajátíttatja, ugyanakkor minél több gyereket vezet el lehetősége felső határáig.” / Nagy József/

ISKOLÁNKRÓL

A Csehimindszenti Mindszenty József Általános Iskola a környező községek közös iskolája. E helyen 1956 óta folyik a csehimindszenti, mikosszéplaki, csipkereki, csehi, bérbaltavári, nagytilaji gyerekek nevelése, oktatása különböző csatlakozási időponttal.

Az iskola több évtizedes története arra kötelez bennünket, hogy nevelő és oktató munkánkban kiemelt figyelmet fordítsunk a lakóhely és a nemzet történetének, hagyományainak megismertetésére, valamint névadónk, Mindszenty József tiszteletének, emlékének, szellemi örökségének megőrzésére.

Iskolánk fenntartója a Szombathelyi Tankerületi Központ. A fenntartónk által kiadott szakmai alapdokumentum szerint alapfeladatunk a beiskolázási körzetünkbe tartozó tanköteles korú gyermekek általános műveltségének megalapozása, a sajátos nevelési igényű gyerekek integrált oktatása. E feladat megvalósításának érdekében intézményünkben nyolc évfolyamos általános iskola működik.

A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is. Gyökereket adunk tanulóinknak a kisiskolai, otthonos tanulási környezettel, az egyéni bánásmóddal, hagyományainkkal és szárnyakat adunk képességeik mind teljesebb kibontakozását elősegítve, versenyekre való felkészítéssel.

A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Iskolánk múltja alatt többször változtak a körülmények, a fenntartók, de nem változott a bennük munkálkodó pedagógusok fő célja: emberséget és tudást adni élmények, tapasztalatok által a tanulóknak.

Intézményünkben integrált oktatás folyik nyolc évfolyamon. Élményalapú oktatási módszert helyezzük előtérben a nevelés, oktatás minden területén. A Komplex Instrukciós Programot vezettük be a 2018/2019. tanévtől a helyőkeresztúri mintát követve, Kovácsné dr. Nagy Emese módszertani útmutatásával. A programhoz tartozik a Logikai Táblajáték program és a Generációk Közötti Párbeszéd Program.

2019/2020. tanévtől a Komplex Alapprogram (KAP) bevezetésével célunk az, hogy az intézmény pedagógiai kultúráját bővítsük a Komplex Instrukciós Program gyakorlatának erősítésével, amely a KAP egyik alappillére. „Élménysuli” cím elérését is célul tűztük ki, mert a cím küldetésünket jelképezi.

A tantárgyak oktatását szakos végzettségű pedagógusokkal egyre nagyobb kihívás számunkra is, mint minden intézményben.

Az alsó és felső tagozat elhelyezése az épületben különböző szinten történt, amely az alsóbb évfolyamoknak mindenképpen előnyös. A térség meghatározó intézményeként a felvételi körzetünk: Csehimindszent, Csehi, Csipkerek, Mikosszéplak, Bérbaltavár, Nagytilaj általános iskolás korú gyermekeire vonatkozik.

A helyi és a környező községek társadalmi és civil szervezeteivel, a községi önkormányzatokkal, a plébániával több közös programot megvalósító együttműködéssel széles a partneri kapcsolatunk.

Iskolánk épülete teljesen megújult egy energetikai és infrastrukturális fejlesztés következtében. A XXI. század követelményeinek megfelelő tanulói környezet inspirálja a tanulókat az igényességre, a környezet megóvására, a jobb teljesítményre, mert látják a fejlődés lehetőségét. Az IKT eszközökkel való jó felszereltségünk, a pedagógusok képzettsége lehetővé teszik a magas szintű, a kor követelményeinek megfelelő oktatást.

Az iskola küldetésnyilatkozata

"Az élményekkel járó benyomások lassanként eltűnnek emlékezetünkből, de nem tűnnek el gyümölcseik. Nem emlékezünk már összes gyermekkori élményünkre, amikor írni és olvasni tanultunk. Nem tudnánk azonban írni és olvasni, ha ezeket az élményeket nem éltük volna át, és ha eredményük képességek formájában nem maradt volna meg." /Rudolf Steiner/

Iskolánk feladata, küldetése

Alapvető feladatunknak tekintjük a gyerekek személyiségének minőségi fejlesztését, a pedagógiai program és a tanterv hatékony és sikeres megvalósítását.
Szeretetteljes, bizalmon és kölcsönös elfogadáson alapuló légkörben, gyermekközpontú környezetben, mindenkinek egyenlő esélyt biztosítva neveljük, oktatjuk tanulóinkat.
Élményalapú, tapasztalati úton szerzett tudáshoz vezető oktatást valósítunk meg, ahol a tanuló tévesztéseit, hibáit az ismeretszerzés, a tanulási folyamat részének tekintjük.
A társadalmi és tanulási tapasztalatok széles körét kívánjuk biztosítani diákjaink számára, figyelembe véve életkori sajátosságaikat, képességeiket és igényeiket.
Az iskolai munka folyamán a nevelői szerep alkotó jellegét hangsúlyozzuk, amely az adott szituációban eredetiséget, kreativitást kíván. Elvekben egységességre, megoldási módokban az adott szituációtól függő sokszínűségre törekszünk.
Nézetünk szerint minden pedagógiai döntésnél a körülmények sokaságát kell figyelembe venni.
Minden kapcsolatunkat az őszinteség és a felelősségérzet irányítja, elismerjük az egyén jogait, és kiemeljük a szociális érzékenység és tudás fontosságát.
A közösségi viselkedésrend keretei között az egyének sokoldalú kibontakoztatására törekszünk felelős feladat és tevékenységrendszer biztosításával.
Az egyén és közösség viszonylatában kiemelten építünk az iskola tevékenységrendszere mentén szerveződő kiscsoportok sajátos személyiségfejlesztő hatásaira.
Kialakítjuk és fenntartjuk a tanuláshoz szükséges szakmai feltételeket.
A tudatos pozitív érzelmeket keltő, személyiséget bátorító nevelői attitűdöt hangsúlyozzuk.
Az iskola életének és munkájának minden területén folyamatos fejlődésre törekszünk.
Iskolánkban a Komplex Instrukciós Alapprogram és a Komplex Alapprogram rendszerbe szervezik a differenciált fejlesztést támogató pedagógiai módszereket.
A bevezetett új módszerek, programok támogatják az aktív tanulást, az egyénre szabott tanulási lehetőségek térnyerését, a tanulói együttműködésen alapuló tanulást, a multidiszciplinális órák, foglalkozások szervezését, a digitális technológiával támogatott oktatási módszerek rendszeres alkalmazása iránti igényt.

Az iskola jövőképe

Milyen iskola szeretnénk lenni?

Olyan, ahová a gyerekek szívesen járnak, mert megértő, motiváló és szerető légkör, környezet veszi körül őket.

Ahol a természetes gyermeki kíváncsiságot megőrizve, az életkori sajátosságaiknak megfelelő módszerekkel tanulhatnak a diákok, egyénre szabott tanulási lehetőségeket kapnak a tanulók.

Ahol a széleskörű tevékenységkínálat segítségével a gyerekek képességei sokoldalúan fejlődhetnek, és a tanulás motivációs alapja a sikerélmény.

Ahol a tanulók státusza változik, mert mindenki értékesnek érezheti magát.

Ahol a tanulói együttműködésen alapuló tanulás lehetősége biztosított.

Ahová mindezekért a szülők szívesen hozzák gyermekeiket, és együttműködnek nevelési-oktatási céljaink elérésében.

Ahol a tantestület minden tagja fontosnak érzi magát, megtalálja azt a tevékenységet, amelyhez a legjobban ért és alkotói szabadsága kibontakozhat.

Amelyik rugalmasan képes alkalmazkodni a társadalmi elvárásokhoz, a tanulók és a szülők igényeihez.

Amelyben a szülők biztonságban tudják gyermeküket, intézményi keretek között biztosított gyermekük számára a biztos és ráépíthető alapismeret, általános műveltség.

Ahol többletköltség nélkül elérhető az alapfokú nyelvismeret, a készségszintű informatikai eszközhasználat, közösségi program, szakkörök sora.

Amelyben esélyt kapnak az esélytelenek, kiemelkedési lehetőséget a tehetségesek.

Amely a munkatársak számára hosszú távon a szakmai kibontakozáshoz színteret nyújt.

Amelyben a gyermekek, diákok néhány év távlatából visszagondolva, büszkék arra, hogy ennek az intézménynek voltak a diákjai, itt szerezték meg azt az ismeretbázist, mely megfelelő alapot adott az eredményes önmegvalósításukhoz.

1.Nevelési program

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai

Az Csehimindszenti Mindszenty József Általános Iskolában tanító pedagógusok, mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket juttatják érvényre:

Iskolánkban olyan légkört teremtünk, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat.

Ennek keretében:

- a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk,

- a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,

- a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,

- diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük,

- minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban,

- az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk:

tanuló és tanuló,
tanuló és nevelő,
szülő és nevelő,
nevelő és nevelő között.

Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből.

Ennek érdekében:

- a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt,

- iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben,

- az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk,

- fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit,

- szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen,

- törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre,

- segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat,

- törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására,

- szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.

Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt vesz lakóhelyünk életében.

Ennek érdekében:

- rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal,

- igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint községeink érdeklődő polgárai,

- ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a községekben található közművelődési intézményekkel,

- nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle községi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett községi, kistérségi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen.

Iskolánk minden tanuló számára biztosítja az esélyegyenlőséget.

Ennek érdekében

- biztosítjuk a halmozottan hátrányos helyzetű, hátrányos helyzetű tanulók számára a képesség-kibontakoztató foglalkozásokat, melyek lehetővé teszik számukra a sikeres integrációt, illetve azt, hogy képesek legyenek megfelelni a sikeres társadalmi beilleszkedés követelményeinek,

- támogatjuk a tanulói együttműködésen alapuló tanulást

Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:

- humánus,

- erkölcsös,

- fegyelmezett,

- művelt,

- kötelességtudó,

- érdeklődő, nyitott,

- kreatív, alkotó,

- becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát,

- képes a problémák érzékelésére és megoldására

- gyakorlatias,

- képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében,

- jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban),

- van elképzelése a jövőjét illetően,

- becsüli a tudást,

- öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban,

- ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit,

- képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni,

- tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti,

- képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban,

- a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik,

- ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:

nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,
a természet, a környezet értékeit,
más népek értékeit, hagyományait,
az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit,

- a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben,

- ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat,

- ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat,

- ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit,

- viselkedése udvarias,

- beszéde kulturált,

- társaival együttműködik,

- szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli,

- képes szeretetet adni és kapni,

- szereti hazáját,

- megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket,

- szellemileg és testileg egészséges, edzett,

- egészségesen él,

- szeret sportolni, mozogni,

- megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében.

Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.

Iskolánk céljai a tanulók sikeres nevelés-oktatása érdekében

A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak – lehetőség szerint – egyénre szabott fejlesztése.

Az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése.

A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének növelése érdekében lehetőségek biztosítása.

Korszerű természettudományos és társadalomtudományos műveltségkép kialakítása, melyet tanulóink eszközként használhatnak a valóság viszonyrendszerének megértéséhez, és alkalmazhatnak különböző cselekvésformákban.

Hazáját ismerő és szerető, a nemzeti hagyományokat és az iskolai tradíciókat őrző fiatalok nevelése.

A tehetség kibontakozásának a segítése, a differenciálással történő fejlesztés és a hátránykompenzálás az iskolai élet minden területén.

Tanulóink önismeretének fejlesztése, autonóm személyiségek kialakítása. Olyan személyiségek fejlesztése, akik kellő önismerettel rendelkeznek, akik önállóan döntenek képességeiket, lehetőségeiket ismerve. Így egy következő életszakaszban képesek az önmegvalósításra. Felkészítjük őket az esetleges kudarcok elviselésére is.

Az anyanyelv helyes használata szóban és írásban, a kommunikációs képességek fejlesztése.

Célunk, hogy tanulóink megismerjék az egészséges életmód legfontosabb szabályait, tisztában legyenek az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás egészséget befolyásoló hatásával, a testi-lelki higiéné fontosságával.

Az ökotudatos magatartásformák kialakítása a tanulóban.

A diákok morális és esztétikai szemléletének alakítása, az értékes alkotások iránti igény megalapozása.

Az önálló, felelős állásfoglalás, cselekvés alapjait és az életkornak, fejlettségi foknak, saját személyiségjegyeknek megfelelő készségeit kimunkáló pedagógiai tevékenység.

Iskolánk nevelési célja a tanulók személyiségének formálása, esélyeinek növelése, kibontakozásuk támogatása.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai, eszközei, eljárásai, a pedagógusok, osztályfőnökök feladatai

Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg.

Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat.

Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt.
Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése).
Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására.
Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség.
A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete.
Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre.
A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására.
A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet.
A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása.
Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére.

Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés.

Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.

Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak:

Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.
Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

Közvetlen módszerek

Közvetett módszerek

1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.

- Követelés.

- Gyakoroltatás.

- Segítségadás.

- Ellenőrzés.

- Ösztönzés.

- A tanulói közösség

tevékenységének

megszervezése.

- Közös (közelebbi vagy

távolabbi) célok kitűzése,

elfogadtatása.

- Hagyományok kialakítása.

- Követelés.

- Ellenőrzés

- Ösztönzés.

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.

- Elbeszélés.

- Tények és jelenségek

bemutatása.

- Műalkotások bemutatása.

- A nevelő személyes

példamutatása.

- A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében.

- A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből.

3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).

- Magyarázat, beszélgetés.

- A tanulók önálló elemző

munkája.

- Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról.

- Vita.

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak nagy többsége a nyolcadik évfolyam végén:

- minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.)

- rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen,

- tud együttműködni, ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat,

- határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően,

A pedagógusok helyi intézményi feladatai

A pedagógusok alapvető feladatai

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza.

A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása.
A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása.
Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában.
Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken.
A tanítási órákra való felkészülés.
Tanulók dolgozatainak javítása, értékelése.
Tanulók munkájának rendszeres értékelése.
A megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése.
Különbözeti, osztályozó javító és pótló vizsgák lebonyolítása.
Dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése.
Tanulmányi versenyek lebonyolítása.
Tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok.
Felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken.
Iskolai kulturális és sportprogramok szervezése.
Osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása.
Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása.
Szülői értekezletek, fogadóórák megtartása.
Részvétel a szakmai továbbképzéseken.
A tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, szabadidős foglalkozások szünetében.
Tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése.
Iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel.
Tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés.
Iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés.

Aktív részvétel a községi rendezvényeken, mert a pedagógus minta a lakosság számára.

A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze.
A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket.
Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt.
A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének, dekorációjának figyelemmel kísérése.

A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás
- Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása.
- A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok).
- Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra.
- A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon
- Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon
- A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon.
- A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon.
- Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon.
- A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében.

A tehetséges tanulók gondozása
- Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére.
- Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben.
- Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon.
- A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb.
- A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb.

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése
- Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére.
- A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében.
- A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása.
- A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára.
- Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében.

A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása
- Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás).
- Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség).
- Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése.
- A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok.

Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel
- Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése.
- Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon.
- Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon.

Munkafegyelem, a munkához való viszony
- A munkaköri kötelességek teljesítése.
- Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben.
- Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása.
- Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.

Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében
- Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban.
- Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban.
- Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása.
- Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.

Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés
- Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel.
- Továbbképzéseken való részvétel.
- A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak.
- Publikációk szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról folyóiratokban, kiadványokban.

Az iskolai munka feltételeinek javítása
- Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel.
- Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába.
- Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció).
- Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése.
- Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.

Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában
- Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában.
- Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében.
- Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.

Aktív részvétel a tantestület életében
- A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése.
- Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése.
- Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein.

Az iskola képviselete
- A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése.
- Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken.
- Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában.
- Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe.
- Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe.
- A település rendezvényein, eseményein való részvétel.
- Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben.

A vezetői feladatok ellátása
- Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében.
- Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása.
- A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása.

Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal
- A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása.
- Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé.
- Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek.
- Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).

16. A tanulók utaztatásának a szabályaiból a pedagógusra vonatkozóan

- A kísérő pedagógusok a hatályos szabályozás szerint felelősek a vonatkozó rendelkezések betartására.

- Az önként jelentkező kísérők, illetve az egyéb jelenlévő személyek a pedagógus kíséretet nem helyettesítik.

- A tanulóktól elvárt magatartást a pedagógusnak be kell tartatnia a rábízott tanulókkal.

- Az utazást szervező pedagógus felelős az utazás dokumentumainak az elkészítéséért, rendezéséért.

- A pedagógusnak kötelessége a rá bízott tanulók testi épségének a védelme, a bajbajutottak mentése.

- A kísérő pedagógus feladata az intézményvezető értesítése az útközben történtekről.

Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai

Az osztályfőnök feladatai

Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával.
Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket.
Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását.
Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez.
Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra.
Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit.
Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel.
Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel.
Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire.
Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább havonta – tájékoztatja a szülőket.
A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti.
Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről.
Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.
A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra.
Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját.
A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez.
Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal.
Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal.
Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját.
Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését.
Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről.
Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység).
Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát.
Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára.
Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére.
A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására.
Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat a havonkénti összesítést figyelemmel kíséri. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el.
A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül.
Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel.
A nyolcadik évfolyamban a szülők és a tanulók döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat.
Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet).
Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket.
Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről.
Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben.
Kitölti és vezeti a KRÉTA osztálynaplóját, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról.
Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat.
Tanév elején a szülők körében felmérést készít arról, hogy az e-napló ellenőrző részét ki nem tudja figyelemmel kísérni, így havonta papír alapon kéri az értesítéseket. Tanév közben havonta ellenőrzi a tanulók haladását (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői jelzések).
Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét.

Az osztályfőnöki munka tervezése

Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi.

Az osztályfőnöki munkaterv felépítése

A tanév elején összeállított munkaterv
- Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.
- Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról.
- Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve).
- Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban.
- Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái.
- Az osztály diákközösségének vezetői.
- Az osztályban működő szülői szervezet vezetői.
Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán
- Első félévi és tanév végi osztálystatisztika.
- Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.
- Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről.

Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról

Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról

Tanulók száma, ebből leány
Állami nevelt (gondozott)
Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló
Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló
Sajátos nevelési igényű tanuló
Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló
Az étkezőkből csak ebédelő, illetve háromszor étkező tanul
Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló)
Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók
Más településről bejáró tanuló
Nem magyar állampolgár
Évfolyamismétlő

Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról

Tanulók száma
Osztályozott tanulók száma és aránya
Osztályozatlan tanulók száma és aránya
Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga
Az osztály tanulmányi átlaga
Kitűnő tanulók száma és aránya
Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén
Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén
Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén
Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya
Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya
Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya
A bukások száma tantárgyanként
A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei
Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések)
Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések)
Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői
A középiskolai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények (magyar, matematika)
Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján
A választott középiskolák közül az elsőként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya
A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya
A választott középiskolák közül a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya
Továbbtanulás iskolatípusok szerint
Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya
Szakközépiskolába felvett tanulók száma és aránya
Szakiskolába (szakmunkásképzőbe) felvett tanulók száma és aránya
Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya

A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai az első félév és a tanév végén

Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók).
Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka).
A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei).
Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája.
Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók).
A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel).
A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával).
Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat:
Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban?
Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban?
A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek?

Kiemelt feladataink

Minden tanulónk számára biztosítani kell azon alapkészségek elsajátítását, amelyek a társadalomba való beilleszkedéshez, a további ismeretszerzéshez és az önmegvalósításhoz szükségesek.

A tanulók problémamegoldó gondolkodásának, az összefüggések felismerésének fejlesztése az osztályfőnöki órák, vezetői és közösséget érintő intézkedések, a tantárgyak tananyagának elsajátítása során. A tanulók igényének kialakítása az egyéni ismeretszerzésre.

Tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal az egyéni képességek kibontakozásának támogatása. A munkafolyamatok megszervezése során a tanulók egyéni képességeinek figyelembevétele, egyéni, hatékony tanulási módszerek kifejlesztése.

Elő kell segíteni az egyéni életélmények szerzését, az egyéni képességek kibontakozását a programokban, az órai munkában és a tanórán kívüli tevékenységekben.

Az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése az adott életszakaszra kidolgozott tanterv szerint. Tartalomalapú nyelvoktatás.

A diákok számára életkoruknak megfelelő formájú és jelentőségű döntési helyzetek teremtése.

Ismert és elismert személyiségek által követésre méltó példák felmutatása.

A személyes meggyőződés és világkép kialakítása, és érzelmi-szellemi megerősítésének elősegítése személyre és konkrét közösségekre szabott feladatok alapján.

Konstruktív, jellegzetes, tartalmas és felelős, szellemi arculattal rendelkező alkotó (kis) közösségek létrehozása, ahol a tanuló a közösségben való élet során fejleszti önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját.

Az iskolarendszerben meglévő szelektív hatások mérséklése, az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség biztosítása.

Azon hátrányoknak a csökkentése, amelyek a tanulók szociokulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak.

A lassúbb ütemben fejlődő, lemaradó tanulók beillesztése – lehetőség szerint –korosztályuknak megfelelő tanulócsoportba való integrációjuk révén.

Szegregációmentes, együttnevelési környezet kialakítása (inkluzivitás).

A feladatok megvalósítását szolgáló eszközök, módszerek.

Újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetésével a tanulók motiváltságának növelése.

Önálló intézményi innovációk megvalósítása, folyamatossá tétele.

Az infokommunikációs technológia alkalmazásának folyamatos fejlesztése (internet, e-tananyagok, digitális projektmunkák).

Magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel és hatékony szakmai munkával a tanulók önálló problémamegoldó, gondolkodó képességének és kreativitásuknak a fejlesztése.

A pedagógusok helyi intézményi feladatai

Nevelési céljaink megvalósítása érdekében:

Minden tanár legyen tudatában annak, hogy elsősorban saját élete példájával nevel.

Az iskolai élet egészére figyelve segítse a közösség tagjainak emberi kibontakozását.

Személyi ügyekben a szeretetről és diszkrécióról se feledkezzen meg.

Rendszeres önképzéssel és továbbképzéseken való részvétellel fejlessze szakmai és pedagógiai műveltségét.

Tartson rendszeres kapcsolatot diákjai osztályfőnökével, nevelőtanáraival, szüleivel, többi tanárával.

Tantárgyanként, osztályonként, illetve csoportonként megtervezett egész tanévi munkáját, a megvalósulás dokumentálását, a reflexiók beépítését a munkája minőségének emelése és mind tudatosabbá tétele érdekében időben elvégzi.

Szakmailag és módszertanilag alaposan felkészül. Munkáját pontosság jellemzi.

Saját órájáról indokolt esetben az igazgatóval folytatott megbeszélés után tanulót elengedhet.

Szakmai munkaközösségével egyetértésben megszervezi a tehetséggondozás és felzárkóztatás teendőit.

Ismeri és alkalmazza az iskola nevelési dokumentumaiban megfogalmazott elveket az ellenőrzés-értékelés feladataiban. Ezek szerint cselekszik.

Részt vesz a nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken. Az intézmény működési rendjében felmerülő elfoglaltságokba bekapcsolódik.

A munkatervben előirt tanulmányi kirándulásokon, iskolai rendezvényeken részt vesz.

A tantermekben, szertárban, tornateremben rendet biztosít, a leltározásban részt vesz.

Az egységes iskolai követelményrendszert minden pedagógus köteles betartani. A szaktanárok minden tanév első tantárgyi óráján ismertetik a tanulókkal (és az első szülői értekezleten, illetve a fogadóórákon a szülőkkel) a tantárgy követelmény- és értékelési rendszerét, a pótlási és javítási lehetőségeket.

A pedagógus a tanuló értékeléséről az elektronikus naplón keresztül rendszeresen értesíti a szülőket. Negyedévenként az elektronikus naplóból kinyomtatja a tanulók értékeléseit, és papír alapon is eljuttatja a szülők, gondviselők részére.

Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai

Az azonos évfolyamra járó, azon belül közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórák ‑ foglalkozások ‑ túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják.

Az osztályközösség élén mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgatóhelyettes és az osztályfőnöki munkaközösség-vezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok értekezletének összehívására.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre:

A pedagógia elvei és gyakorlata szerint neveli tanítványait. Célzatosan összehangolja osztályukban a nevelési tényezőket, mindent megtesz azért, hogy osztálya jó közösségé váljon, amelyben minden tanuló otthon van. Tanítványai családi hátterének és személyiségének alapos megismerésére törekedve, az intézmény nevelési céljainak megfelelően, azokkal mélyen azonosulva, formálja személyiségüket, segíti önismeretük, hivatástudatuk fejlődését.

Igyekszik folyamatos jelenlétével is kifejezni az osztályával való törődését (szünetekben, kirándulásokon, iskolai rendezvényeken való részvételével).

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.

Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:

A tanulók erkölcsi nevelése.

Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.

A tanulók értelmi nevelése.

Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.

A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése.

Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.

A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése.

Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

A tanulók akarati nevelése.

Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.

A tanulók nemzeti nevelése.

Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.

A tanulók állampolgári nevelése.

Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.

A tanulók munkára nevelése.

Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.

A tanulók egészséges életmódra történő nevelése.

Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

Iskolánk alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét széles körűen fejlessze. Célkitűzéseink alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket. Az értelmi nevelés területén nagy hangsúlyt fektetünk a kulcskompetenciák fejlesztésére.

Kulcskompetenciák fejlesztése a Nemzeti Alaptanterv alapján

A tanulás kompetenciái

Minden műveltségi területen az önálló, hatékony tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást. Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt.

A kommunikációs kompetenciák: anyanyelvi és idegen nyelvi

Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. során.

Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül ‑ oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek ‑, az egyén szükségleteinek megfelelően.

A digitális kompetenciák

Ez a kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát, az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését.

A matematikai gondolkodási kompetenciák

A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. E kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést az alkalmazásra.

A személyes és társas kapcsolati kompetenciák

A személyes, értékorientációs, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva aktívan vegyen részt a közügyekben.

A kreativítás, a kreatív alkotás,önkifejezés és kulturális tudatosság kompetenciái

Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését, amely minden műveltségterületen jelentkezik. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása.

Munkavállalói, innovációs és vállalkozói kompetenciák

A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – így a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség.

További releváns kompetenciaterületek

A fent felsorolt kulcskompetenciákon felül a következő nevelési területek fejlesztése áll pedagógiai munkánk középpontjában:

Egészséges életmódra nevelés, testi, lelki egészség, mely a tanórai és az egyéb foglalkozások során az egészségnevelési és környezeti nevelési programmal (benne a komplex intézményi mozgásprogrammal) koherensen jelenik meg a gyakorlatban a fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre, a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztésre és a tehetséggondozásra épül, továbbá az egészségmegőrzést is szervesen magában foglalja.

Környezettudatos magatartás, mely a fenntarthatóság szempontjaira koncentrál.

Társkapcsolatokkal kapcsolatos ismeretek elsajátíttatása (szociális kompetencia).

Tanulásirányítás – önálló tanulás képessége.

Aktív állampolgárságra nevelés (konfliktuskezelés, együttműködés képessége),amelynek szerves része az egészséges nemzeti öntudatra szocializálás.

Értékorientációk, beállítódások kialakítása (felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedésformák), elsősorban az etikai alapú megközelítésmód paradigmája.

Nemzeti összetartozás ápolására irányuló hazafias elköteleződésre nevelés, mely nem irányulhat még látens módon sem a szegregáció, a kirekesztés, a nemzetiségek és más nyelvi-vallási etnikumok diszkriminációjára.

Természettudományos és technikai kompetencia

A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását tekintjük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget.

A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok, egészségnevelési és környezeti nevelési elvek

Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:
- a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;
- tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;
- a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel

- a táplálkozás,

- az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre,

- a családi és kortárskapcsolatok,

- a környezet védelme,

- az aktív életmód, a sport,

- a személyes higiénia,

- az elsősegély-nyújtás alapismeretei,

- a szexuális fejlődés területén.

Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.

Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:
a) a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása:

- testnevelés órák;

- játékos,

- egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon;

- az iskolai sportkör foglalkozásai;

- tömegsport foglalkozások;

- úszásoktatás;

b) a helyi tantervben szereplő Környezetismeret, Természetismeret, Biológia, Testnevelés tantárgyak tananyagai
c) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek;
d) évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára;
e) az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:

- szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt; csecsemőápolási, táplálkozási, túra);

- minden fél évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra szervezése;

- minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az ötödik-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan;

f) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele

- félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában;

- a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében. (A tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton kell részt venniük.)

A teljeskörű egészségfejlesztési program az iskola közössége életminőségének, életfeltételeinek javítását szolgálja, amelynek célja az életminőség, ezen keresztül az egészségi állapot javítása, olyan problémakezelési módszer, amely az iskola közösségének aktív részvételére épít.

A teljeskörű iskolai egészségfejlesztés az alábbi négy egészségfejlesztési alapfeladat rendszeres végzését jelenti a nevelési-oktatási intézmény partneri kapcsolati hálójában szereplők ésszerű bevonásával:

egészséges táplálkozás megvalósítása (lehetőleg a helyi termelés helyi fogyasztás összekapcsolásával);

mindennapi testnevelés/testedzés minden tanulónak (ennek részeként sok más szakmai elvárás közt tartásjavító torna, relaxáció és tánc is);

a tanulók érett személyiséggé válásának elősegítése személyközpontú pedagógiai módszerekkel és a művészetek személyiségfejlesztő hatékonyságú alkalmazásával (ének, tánc, rajz, mesemondás, népi játékok és népi rítusjátékok stb.);

számos egyéb téma között környezeti, médiatudatossági, fogyasztóvédelmi, balesetvédelmi és családi életre nevelést is magában foglaló egészségfejlesztési tematika oktatása.

Az egészségfejlesztési ismeretek témakörei az iskolában:

Az egészség fogalma

A környezet egészsége

Az egészséget befolyásoló tényezők

A jó egészségi állapot megőrzése

A betegség fogalma

A táplálkozás és az egészség, betegség kapcsolata

A testmozgás és az egészség, betegség kapcsolata

Balesetek, baleset-megelőzés

A lelki egészség

A társadalom élete, a társadalmi együttélés normái: illem és etika, erkölcs

A szenvedélybetegségek és megelőzésük (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, játékszenvedély, internet- és tv-függés)

A média egészséget meghatározó szerepe

Fogyasztóvédelem

Iskola-egészségügy igénybevétele

Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek

A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden tanuló részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben.

Kiemelt felelősséggel tartozik az iskola, mint olyan intézmény, amely a tanulók ismereteinek, képességeinek és viselkedéseinek fejlesztésére hivatott. Az egészséges életmódra nevelést már kisgyermekkorban el kell kezdeni és az életfordulókon ‑ serdülőkor ‑ fokozottabban megerősíteni. A nevelési folyamatban nélkülözhetetlen ‑ az alapvető értékek mellett – a testi-lelki-szociális egészség közvetítése, az élet egészségvédelme.

Jelentős szerepet kap benne a szülő, a család, az ifjúságvédő, a civil közösségek, sport- és egyéb egyesületek, média stb.

Az egészségkulturáltság maga az életmód. Az egészségvédelem szoros kapcsolatban áll az erkölcsi értékekkel, magatartással.

Már korai gyermekkortól kezdve számos befolyás éri a gyermeknek az egészségről alkotott fogalmát, de számos hatás éri viselkedésüket, magatartásukat is. Sokszor nincsenek tisztában a befolyásokkal, amelyek érik őket. Ezért fontos része az egészségnevelési programnak az is, hogy segítsen a tanulókban kialakítani olyan készségeket, amelyek lehetővé teszik saját magatartásuk kedvező irányú befolyásolását.

Az egészségfejlesztési program hozzásegíti a tanulókat

az egészséges életvitel kialakításához,

a helyes értékrend felépítéséhez,

az egészségvédelem kérdéseinek megismeréséhez,

az életmóddal kapcsolatos ‑ biológiai-pszichés ‑ tennivalók elsajátításához

a képességek erősítéséhez, fejlesztéséhez,

az egészségre káros szokások megismeréséhez, kiküszöböléséhez.

Mindennek legyen figyelemfelkeltő, tájékoztató, motiváló szerepe az egészség-érték tudatosításában. Ezek birtokában képesek lesznek egészségük megőrzésére, a betegségek megelőzésére, az egészséges személyiség kimunkálására, a helyes egészségmagatartás kialakítására.

A programba beépül a folyamatkövetés és az eredményvizsgálat. Ehhez idő kell, fontos a többszintűség, a célok, feladatok követhetősége.

Kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen

az egészséges táplálkozás,

a mindennapos testnevelés, testmozgás,

a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése,

a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése,

a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás,

a személyi higiéné területére terjednek ki.

Az egészségvédő életvitelhez szükséges képességek kialakítása hosszú folyamat, ezért elválaszthatatlan a nevelési folyamat egészétől.

Alapelve, célja:

az egészségkulturáltság emelése,

olyan tulajdonságok kifejlesztése, amelyek hozzásegítenek a tudás hasznosításához,

a tanulók segítése a testi és a lelki egészség harmóniájának megteremtésében, az egészséges életmód kialakításában és megtartásában,

az életvezetési képességek fejlesztése,

a tanulók felelősségérzetének fejlesztése egészségük megőrzéséért,

a tanulók felkészítése a stressz-hatások feldolgozására,

a környezeti- és egészség-tudatosság erősödésének előkészítése,

a mindennapi testedzés megvalósítása a tanulók számára,

a mentálhigiénés nevelésre való kiterjedése.

Tartalma:

az egészségfejlesztéssel összefüggő célok, feladatok,

a feladatok végrehajtását szolgáló program,

az iskola-egészségügyi szolgálat munkája.

Kapcsolódó szakanyagok:

módszertani szakanyag a tanulók fizikai állapotának méréséhez és minősítéséhez,

módszertani anyag a mindennapos testneveléshez,

az egész napos iskola programja,

Az egészségnevelés fő jellemzői:

az egészség megtartása, fokozása,

az egészség visszaszerzésére irányuló és a

személyiség formálását elősegítő tevékenység.

Területei:

Egészségmegőrzés, a helyes életmód kialakítása

Mozgás, rendszeres testedzés, játéklehetőség

Táplálkozási szokások kialakítása egészségünk érdekében

Öltözködés

Higiénia, tisztálkodás, a kézmosás, fogmosás szabályai, gyakoroltatása

Egészségkárosító szenvedélyek (drog, alkohol, cigaretta, egyéb szenvedélybetegségek és függőségek) megelőzése

Ésszerű napirend kialakítása

Szűrővizsgálatok

Iskolánk minden tanulóját a védőnő és a gyermekorvos, egy általuk elkészített, az iskola vezetőségével egyeztetett terv szerint szűr a következő területeken:

Hallás

Látás

Gerinctartás

Lúdtalp

Fogászat

Ennek eredményeképpen a tanulók időben szakorvosi ellátáshoz jutnak.

A vonatozó ágazati jogszabályok alapján az alábbiak szerint foglalhatjuk össze az iskolai egészségvédelem főbb feladatait:

Ismertesse meg az emberi szervezet működésének és a természeti, társadalmi, pszichés környezet kölcsönhatásának törvényeit.

Fejtse ki az egészséges táplálkozásra, életmódra, valamint az egészséges környezet megteremtésére vonatkozó tudnivalókat, buzdítson azok megtartására.

Valósítsa meg a személyes testi és lelki higiénia követelményeit.

Szorgalmazza a testmozgás, aktív életmód, a sportolás rendszeressé tételét.

Szolgáltasson módszereket (döntési helyzetmegoldásokat) a stresszhelyzetek megelőzésére és feloldására, a konfliktusok kezelésére.

Ismertesse a szexuális kultúrával és a családtervezéssel, a nemi úton terjedő betegségek megelőzésével kapcsolatos tudnivalókat.

Tudatosítsa a szenvedélybetegségek káros hatásait és a rászokás elkerülésének módját.

Ismertesse meg a tanulókkal az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének feltételeit és lehetőségeit.

Adjon gyakorlati tanácsot, az egészséget és a testi épséget veszélyeztető tényezők, balesetveszélyek elkerülésének módjára, a lehetőségekhez mérten tanítsa meg az elsősegélynyújtás elemi tennivalóit.

Fejlessze ki a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást.

Az iskolai teljes körű egészségfejlesztés színterei:

Életviteli feladatok

Tanórai feladatok

Tanórán kívüli feladatok

Életviteli feladatok

Az iskolai élet a nevelés-oktatás színtere. A nevelés dimenziói közt az egyik, ám meghatározó tényező az egészség iránti igényre nevelés. A szó tartalmának meghatározása sugallja a feladatokat.

Az általános iskoláskorú gyermek és kamasz iskolában eltöltött idejét számtalan tevékenysége közt jellemezhetjük az egészsége megóvása érdekében végzett tevékenységekkel is. A napi rutinban a tanító/tanár folyamatosan neveli, megszólítja a gyermeket az elvárt higiéniai szokások betartására, az életviteli szokások kialakítására, azoknak mögöttes tartalmára.

Tanórai feladatok

Az egészséges életmódra nevelés tananyagának tervezésénél megfogalmazott célok és feladatok:

járuljon hozzá a tanulók képességeinek sokoldalú fejlesztéséhez,

életmódjuk, szokásaik értékekkel történő kialakításához,

eddze akaratukat mentálisan, fizikálisan, szociálisan,

bővítse ismereteiket.

Kötelező tanórai keretben végzett egészségnevelés:

Tantárgyakba beépített egészségnevelés: osztályfőnöki óra, testnevelés óra, biológiaóra, egészségtan modul, természetismeret, irodalom, technika stb.

„Egészségóra” (a védőnő vagy meghívott előadó foglalkoztató előadása)

Tanórán kívüli feladatok:

Szakkörök

Egészségnevelési akciók (előadás, témanap, témahét, projekt, egészségnap)

Nyári táborok

Előadások, csoportfoglalkozások, kiállítások

Rendszeres, egészséges környezetben (pl. hegyekben) végzett túrák, kirándulások

Mindennapi testedzés megvalósítása:

Testnevelés órákon

Egész napos iskolai foglalkozásokba beillesztve

Szabadidőben rendszeres sportfoglalkozások keretében

Diáksport Egyesület működtetésével, egyedi együttműködési megállapodás alapján

Egy-egy sportágnak az iskolában helyet adva, biztosítva a tanulók szervezett sportolási részvételét

Sporttáborok szervezése

Sportversenyek lebonyolítása

Az iskola sportköre tagja a Diák sportszövetségnek.

A diáksport révén diákjaink bekapcsolódnak a különféle versenyekbe.

Egészségfejlesztést segítő hasznos módszerek:

Játékok

Foglalkoztató előadások

Közösségépítés

Művészetek

Programok

Projektek

Az egészségnevelés megvalósításában résztvevők:

Belső (iskolai) résztvevők: pedagógusok, hitoktatók, osztályfőnökök, szaktanárok, iskolaorvos, védőnő.

Külső partnerek: családsegítő szolgálat, szakszolgálati intézmény, egészségügyi szolgáltatók (pl. fogászati prevenciós csoport), sportlétesítmények vezetősége, szakrendelők.

Egészségnevelés az iskolánkban:

Fontos szabály:

a tájékozottság,

a tanulók életkori jellemzői, adottságai,

az évfolyamonkénti egymásra épülés.

A témák részletezése:

Az egészség fogalma

Az egészség, mint érték

Az egészségkultúra kialakítása, fejlesztése

Testkultúra, testápolás, testünk felépítése, serdülőkori változások

Lelki egészségvédelem

Az egészséges fiatal életmódja az iskolában, a családban

Az egészséget veszélyeztető tényezők: helytelen életmód, kockázatos viselkedés, veszélyes környezet

Egészségellenőrző vizsgálatok (testsúlyellenőrzés, vérnyomás-ellenőrzés, edzettségi önvizsgálat, mell önvizsgálata stb.)

A betegségek megelőzései

Orvoshoz fordulás

Megelőzés

Táplálkozás – mozgás

Étkezési kultúra – ízlés, szokások, rendszeresség

Az étrend szerepe az egészséges táplálkozásban

Az élelmiszerek összetevői: szénhidrátok, zsírok, fehérjék, vitaminok, ásványi anyagok

A napi táplálkozás aránya

Teljesítmény és táplálkozás

Testsúlyellenőrzés

Az energiaigény (pihenés, tanulás, olvasás, mozgás)

Az egészséges táplálkozás kritériumai: mértékletesség, kiegyensúlyozottság, változatosság

Aktív és passzív pihenés

A fittség paraméterei: egészséges táplálkozás, optimális testsúly, a szervezet napi edzése

Testedzés – eredmény: légzésjavulás, erő- és állóképesség-növelés, személyiségfejlesztés. Szabadidő helyes felhasználása – a helyes napirend

Az alvás, étkezés, tanulás, testedzés, szabadidő egységes összehangolása, rendszere

Rendszeresség

A tanulás egészségtana (időbeosztás, hely, testtartás stb.)

Kifáradás, jelzőrendszer

A pihenés szerepe – aktív-passzív

Vakáció, szabadidő hasznos eltöltése

Testápolás – öltözködés – személyi higiéné

Testünk felépítése és védelme

Változások a serdülőkorban

A külső megjelenés: ápoltság, tisztaság, esztétikum

Testünk tisztántartása: testrészek higiéniája, fehérnemű szerepe, testápolószerek, napozás és veszélyei

Öltözködés, divat, egészség

Társkapcsolatok

A serdülés hatása a személyiségre

Érzelmi problémák: jó-rossz, öröm-káröröm, gonosz, harag, rémület, félelem, szeretet-szerelem, bátorság

Értékrend: önértékelés fejlődése, nagy igazságérzet

Fiúk, lányok barátsága

Kirívó magatartás, utánzás

Nemi érés tudatosulása

Káros szenvedélyek – helyes döntések

Élvezeti szerek hatásai

Alapjelentések tudatosítása: szenvedély, szorongás, mérték, mértékletesség, hozzászokás, hiánytünetek, függőség

Dohányzás: hatóanyag, aktív, passzív, hatása, megelőzés

Alkohol: az ivás kultúrája, szokások, hatása a szervezetre, megelőzés

Kábító hatású szerek: legális és illegális, a függőség fajai, következményei,

Drogfogyasztó magatartás kialakulása, hatása

Egyéb függőségfajták: élvezeti szerek (kávé, csokoládé), szerencsejátékok, gyógyszerfogyasztás, PC, TV, videó rabsága

Szexuális kultúra

Érzelmek, barátság, változások kora

Személyiségfejlődés

Érettség

Kapcsolati kultúra

Felelősség, erkölcs

Fogamzásgátlás, abortusz veszélyei

Nemi egészség, harmónia

Nemi betegségek: szifilisz, AIDS

Egészséges környezet védelme

Környezetünk tisztasága: iskola, otthon, utca, természet

Víz, levegő, talaj, növény- és állatvilág védelme

Környezetvédelmi előírások: környezetkímélő, energiatakarékos

Új technológiák káros következményei

Hulladék csoportosítása

Hulladék gyűjtése: fedett, szelektív, fertőzésveszély

Egyéni felelősség a természeti környezetünk iránt

Balesetvédelem – elsősegélynyújtás

Az emberi test felépítése

Az elsősegélynyújtás fogalma, célja, feladatai

Tennivalók vészhelyzetben: balesetek, tűzesetek, sebellátás

Mindennapos betegségek előfordulása: otthon, szabadidőben, iskolában, utazás közben

Korunk veszélyforrásai: AIDS, alkoholizmus, kábítószer

Elsősegélykészlet

Az iskola egészségfejlesztési stratégiájának kimunkálása hosszú távú előrejelzés lehet a tanulók életminőségében, a romló tendenciák megfékezésében, a javulás feltételeinek megteremtésében. Célunk az, hogy megtanítsuk gyermekeinket arra, hogy törődjenek magukkal, fejlesszék magukban a teljes ember igényét. Ápolják érzelmeiket, ne váljon örömnélküli kötelességgé mindennapi munkájuk. Tudjanak örülni egymásnak, családjuknak, barátaiknak. Több megértéssel és elfogadással éljenek együtt másokkal, így biztosan egészségesebb életet élhetnek.

A teljes körű egészségfejlesztés megvalósulása:

A program megvalósulása a tanévek során, az iskola munkatervében megtervezetten történik. Az osztálytanítók, szaktanárok és osztályfőnökök, az öko-munkacsoport, a diákönkormányzat és más alkalmanként felálló munkacsoportok a napi munka tervezésekor figyelemmel kísérik a program megvalósulását. A megvalósítás során a folyamatokat tervezzük, nyomon követjük, ellenőrizzük és értékeljük a megfogalmazott módszerek, értékek mentén.

A teljes körű egészségfejlesztési program megvalósításáért az iskola minden pedagógusa, dolgozója felelős.

A program megvalósulásának ellenőrzése-értékelése

Életvitelszerűen megvalósuló tevékenységek:

A napi iskolai élet során folyamatosan végzett és irányított tevékenységekkel szemben az elvárás az, hogy beépüljenek a tanuló magatartásformái sorába, és spontán végzett cselekedetekké váljanak. A tanítók, később a tanárok a tanulók közt élve „érzékelik” a folyamat fejlődését, érését, és szükség szerint korrigálják azt.

Tanórai keretben megvalósuló fejlesztés:

A tananyaghoz kapcsolódóan elsajátítandó ismeretek ellenőrizhetők, mérhetők. Részei a tanulási folyamatnak. A tananyag számonkérésének folyamatában ellenőrizhető, hogy az életvitelszerűen rögzítendő elemek valóban beépültek-e a tanuló viselkedési kultúrájába.

Tanórán kívüli tevékenységek (egyéb foglalkozások) során megvalósuló fejlesztés:

A munkaterv szerint megszervezett témanapok, témahetek, projektek egyrészt a fejlesztési folyamat előre tervezett elemei, másrészt a hiányosságok észlelését követő korrekciók. Az átadott ismeretek, a megtapasztalt egészségnevelési elemek a programok során be kell épüljenek a tanuló és adott esetben a családja napi életviteli kultúrájába, annak szerves részévé kell váljanak. Ezek a programok igen gyakran versenyeztetéssel együtt valósulnak meg, így az eredmények követhetőek.

Visszacsatolás:

Az adott események, a tanév értékelése során elért eredmények reális feltérképezése adja a következő tervezési időszak szakmai alapját. Az elsajátítandó ismereteknek spirálisan fejlődniük kell, el kell, hogy mélyüljenek. Ezt az iskola és a tanárok az éves munkatervben, a program- és a foglalkozási tervekben tervezik meg.

Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítésében, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására.

A jogszabály által megszabott kötelezettség végrehajtására a tanulók fizikai képességének mérésére egyszerű, kevés szerigényű és bárhol végrehajtható teszteket használunk, amelyek mutatják a tanulók fizikai felkészültségének mértékét.

El kell érni, hogy az általános fizikai teherbíró képesség fejlődésének folyamatos nyomon követése, motivációs tényezőként hasson a tanulókra, és az iskolából kikerülve életvitelükben helyet kapjon a rendszeres fizikai aktivitás is.

Iskolai környezeti nevelési elveink, programunk

Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai:

a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása;
tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik;
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel:
a környezet fogalmával,
a földi rendszer egységével,
a környezetszennyezés formáival és hatásaival,
a környezetvédelem lehetőségeivel,
lakóhelyünk természeti értékeivel,
lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.

A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.
Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:

a helyi tantervben szereplő Környezetismeret, Természetismeret, Biológia, Kémia, Földrajz tantárgyak tananyagai
az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek;
a környezeti nevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:

minden fél évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre a környezeti értékek felfedezésére;
évente egy környezetvédelemmel, természetvédelemmel foglalkozó projektnap (témanap) szervezése a „Föld napja” alkalmából játékos vetélkedővel, akadályversennyel az alsó és a felső tagozatos tanulók számára; a Víz napja, Madarak és fák napja, szemétgyűjtés, „szemét-őrjárat”;
minden tanévben egy alkalommal „környezetvédelmi őrjárat” szervezése a településen;

a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése az iskolában.

Komplex intézményi mozgásprogram

Egészséges életmód tréningek épüljenek be a kötelező iskolai programokba (sport- és egészségnap, részvétel a különféle helyi szervezésű fittségi és más sportprogramokon).
A mozgásos tevékenységek a tantárgyi jellegnek és az életkori sajátosságoknak megfelelően épüljenek be az óratervi órákba.
Az egész napos iskolai (szabadidős), napközis és tanulószobai foglalkozásokon a foglalkozási programban (tervben) foglaltak szerint, míg a különféle szabadidős tevékenységekben azok időkeretének minimum 40%-ában a testmozgás különféle formái domináljanak a tematikai-tárgyi jelleghez igazodóan.
Az egyéb foglalkozásokon – a tantárgyfelosztás keretei között – változatos programok keretében képviseltessék magukat a sportfoglalkozások (tömegsport, sportszakkör, sportkör stb.).
Az éves munkatervben a szorgalmi időszak minden hónapjához – az évszak sajátosságainak megfelelően – legyen egy-egy kiemelt mozgásos tevékenység rendelve, amely az iskolai szabadidős és napközis időkeretben szervezett tevékenységek kiemelt iránya legyen.
Az intézmény horizontális kapcsolatrendszerének keretében az iskolai sportegyesülettel, illetve a településen működő más sporttevékenységgel foglalkozó társadalmi szervezetekkel, továbbá az iskolai működést támogatni hivatott alapítvánnyal alakuljon ki stratégiai együttműködés az iskola tanulóinak mozgáskultúráját fejleszteni hivatott programok támogatása céljából.
A tanulmányi kirándulások és az erdei iskolai programok egyik központi eleme legyen a mozgás és az egészségtudatos életmódra nevelés.
A felső tagozat osztályfőnöki foglalkozásain tematikus program kerüljön kidolgozásra a testmozgás propagálására, amely életvezetési tanácsokat is foglaljon magába.
Az uniós és a központi költségvetési források kimerítésével, az ezekre épülő anyagi alapokra támaszkodva a legkülönfélébb sportprogramok kerüljenek megszervezésre.
A tanulók fizikai állapotának méréséből fakadó tapasztalatok értékelése alapján a szabadidős és sporttevékenységek terén a mozgásprogramok tartalmára készüljön minden tanévben javaslat.

A komplex intézményi mozgásprogram adott tanéve aktualizált feladatterve az éves munkaterv mellékleteként kerül kidolgozásra.

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek:

A vonatkozó jogszabályok a tanulók fizikai állapotának mérését beemelték az országos mérések sorába. Ennek értelmében kell eljárni a mérésre felkészítés és a mérés elvégzése tekintetében. A mérésre előírt időintervallum adott év április-május hónap, tanévenkénti időzítéssel.

A megfelelő szintű fizikai erőnlét, edzettség elérése, majd megtartása nemcsak a sport, hanem az egészség, az általános jólét szempontjából is igen fontos tényező.

A fizikai aktivitás jellemzője az

az egészséges testsúly,

az állóképesség és az izomerő.

E képességek szintjének emelését az oktatásnak kell megoldania a megújított iskolai testneveléssel és sporttal. A jövőben az alapoknál – a 6-14 éveseknél – kell kezdeni. A fizikai képességek folyamatos, fokozatos teljesítésére nagyobb gondot kell fordítani. Tudatosítani kell a tanulókban a mozgásos tevékenységek, a testnevelés és a sport preventív értékeit. El kell érni, még a kevésbé jó biológiai és testi adottságokat öröklő tanuló esetében is, hogy a sportolás iránti igényük, szeretetük olyan erős és szilárd legyen, hogy tanulmányaik befejezése után is a rendszeres sportolás állandó életmódelemük legyen.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban.

Munkánk során kiemelten kezeljük

a sajátos nevelési igényű;
a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő;
a kiemelten tehetséges;
a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű

tanulók egyéni fejlesztését.

A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai teendők

A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek:

- képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés, mely a pedagógiai program mellékletét képező „Intézményi integrációs program” alapján folyik;

- szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, Vas Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálattal, és gyermekjóléti szolgálattal,

- az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

- felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások;

- egyéni foglalkozások;

- a tanulók háromhavonkénti fejlesztő értékelése a szülőkkel közösen;

- nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;

- az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;

- a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;

- iskolai sportkör, szakkörök;

- a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok);

- szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);

- a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás);

- a szülőkkel való együttműködés;

- családlátogatások;

- szülők és a családok nevelési gondjainak segítése;

- szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról;

- az Útravaló programon való részvétel.

A hátrányos helyzetű tanulók nevelése az integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés pedagógiai rendszere (IPR) módszertani elemeinek adaptációja alapján folyik az iskolában, ha lesz a programnak folytatása. Pedagógiai rendszerünk kiindulópontja, hogy a tanulók közti különbségek rendkívül sokfélék, a személyiség széles dimenzióiban írhatók le, és nem korlátozhatók valamely tantárgyban elért iskolai eredményekben megmutatkozó különbségekre. A differenciálás nem azonosítható a felzárkóztatással és a tehetségneveléssel, a differenciálás tehát nem a tanulmányi eredményesség szintjeihez igazodik. A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit. Nevelésünk, oktatásunk igazodik a tanulóhoz, és ez azt is jelenti, hogy igazodik ahhoz a közeghez, amelynek tanulóink részesei.

Alapelveink:

Olyan emberek nevelése a cél, akik egész életükön át nyitottak a folyamatos tanulásra, információk szerzésére.

A tanulókkal szemben az egyéni fejlődésnek megfelelő elvárásokat és ezzel harmonizáló feladatokat szükséges megfogalmazni, biztosítani.

A tanulókat alapvető, korszerű kompetenciák (anyanyelvi, idegen nyelvi, matematikai, informatikai, természettudományi, társadalomtudományi, esztétikai, etikai) birtokába kell juttatni.

Általános céljaink:

A kompetenciaalapú oktatás és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációs programjának összekapcsolása (a NAT és IPR).

Az iskolai program – építve több hazai és nemzetközi iskolafejlesztő program legjobb tapasztalataira – egy olyan nyitott iskolamodellt vázol fel, amely alapvetően fontosnak tartja a tanuló szükségleteire, viselkedésére, tulajdonságaira való reagálást, illetve érdekeltté, motiválttá akarja tenni őt saját nevelődési, tanulási folyamataiban. Az egyén fejlesztésén keresztül – azzal kölcsönhatásban – fejleszti a befogadó közösséget, s a közösen végzett tevékenységek, együttes élmények, az egész személyiség érzelmi, morális fejlődését segítik.

A program a mások iránti nyitottságot és elfogadást, a szorgalmat kiemelt értéknek tekinti. Az egész személyiséget fejlesztve tanít. Meghatározó benne a gyermekközpontúság, a pedagógus és a tanuló kapcsolata. A tanulókon keresztül az iskolába járó gyermekek családjaira is hat.

Tudatos pedagógiai munkával arra törekszünk, hogy nevelési- és oktatásszervezési keretünket mihamarabb az alábbi kívánalmak jellemezzék:

Biztosítjuk minden gyermek számára a lehetőséget képességei kibontakoztatásához.

Az előzetes, otthonról hozott tudást, kultúrát minden gyermek értékként képviselheti.

Tudatosan figyeljük és fejlesztjük a gyermekek csoport-szociális készségeit.

A szülő, a család (mint partner) résztvevője az iskolai folyamatoknak, erős a család-iskola-gyermek közötti kommunikáció.

Együttműködő, elfogadó, előítéletek nélküli környezetben dolgozunk.

Megvalósul az oktatásban, nevelésben érintett intézmények szervezett, tudatos együttműködése.

Az iskolai hatékonyság visszajelzésére tanulókövetést végzünk.

Pedagógusaink állandóan gazdagítják az ebben felhasználható pedagógiai, módszertani repertoárjukat.

Beilleszkedési, tanulási és magatartási problémákkal küzdő tanulók

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek:

szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, Vas Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálattal, és gyermekjóléti szolgálattal,
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások;
egyéni foglalkozások;
képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés;
nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;
az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;
a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;
iskolai sportkör, szakkörök;
a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok);
szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);
a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás);
a szülőkkel való együttműködés;
családlátogatások;
szülők és a családok nevelési gondjainak segítése;
szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

„A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek”. (Nkt. 4.§ ) Fontos feladatunknak tartjuk időben felismerni és kiszűrni a beilleszkedési, tanulási és magatartási problémákkal küzdő tanulókat.

Ezért az iskola feladatai között az egyik legfontosabb a helyzet felismerése, jelzése, a megfelelő szakemberhez való irányítás, speciális csoportba való javasolás. Elvárt az együttműködés a gyógypedagógusokkal, pedagógiai szakszolgálatok szakembereivel és az egészségügyi intézményekkel.

A beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarok enyhítését az alábbi pedagógiai tevékenységekkel kívánjuk elérni:

fejlesztőpedagógus támogatásával egyéni fejlesztés, tanulmányi támogatás,

kéttanítós módszer alkalmazása tanítási órán gyógypedagógus facilitáló közreműködésével,

többségi órákon támogató légkör kialakításával, békéltető, konfliktusmegoldó stratégia alkalmazásával,

a felnőttek és a serdülők közötti barátságos viszony kialakításával, amely lehetővé teszi, hogy a tanuló problémáival, érzelmi konfliktusaival, kritikus élethelyzeteiben bizalommal fordulhat tanítójához, tanáraihoz,

személyes szeretetteljes bánásmód kialakításával,

teljesíthető, reális követelmények támasztásával, a pozitív énkép kialakulásának támogatásával (dicsérettel, biztatással),

a szülőkkel való rendszeres kapcsolattartással,

az egy osztályban tanító tanárok együttműködésével, egységes nevelési elvek alkalmazásával;

az osztályközösség segítő erejének mozgósításával,

a közös iskolai és iskolán kívüli programok során a peremhelyzetű tanulók bevonásával,

következetes – a fegyelmi vétségek súlyával arányos büntetési rendszer kialakításával,

a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógussal való együttműködéssel,

szükség esetén pszichológus, ill. más külső szakember segítségének igénybevételével.

A tanulók fejlesztése a rendelkezésre álló törvényi óraszámok alapján, az éves tantárgyfelosztásban meghatározott módon történik. A fejlesztést fejlesztő pedagógus/szaktanár végzi.

Sajátos nevelési igényű tanulók

Az iskolába kerülő gyerekek jelentős esélykülönbséggel kezdik meg tanulmányaikat, ezért nagy hangsúlyt kell fektetnünk az indulási hátrányok csökkentésére, a különböző képességű illetve eltérő ütemben fejlődő tanulók egyéni fejlesztésére. Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik.

„Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd”. /Nkt. 4.§ (25.)/

A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt.
Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait.

Az SNI tanulók oktatásának alapelvei:

Legnagyobb sikernek a tanulók beilleszkedését, a többi tanulóval való együtt haladását

tekintjük.

Személyre szabott pedagógiai eljárásokat, eszközöket, módszereket alkalmazunk.
Törekedni kell arra, hogy a tanulók minél több sikerélményhez jussanak a tanórákon és a
tanórán kívüli tevékenységek során.
A gyógypedagógus egyéni fejlesztési tervet készít.
Egyéni haladási ütemet biztosítunk számukra.
Együttműködünk a Vas Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat szakembereivel.
A gyógypedagógus a fejlesztést a meghatározott időkeretben, konzultálva a gyermeket tanító pedagógusokkal.
A speciális nevelés alapelve, olyan elfogadó környezet kialakítása, ami a sajátos nevelési

igényű gyermek erényeit, sikeres próbálkozásait értékeli, másságát elfogadja olyan

mértékig, ameddig nem sérti a befogadó közösség érdekeit, jogait és az iskola házirendjét.

A sajátos nevelési igényű gyermek nevelését, oktatását a fejlesztésüket segítő

tankönyvekkel és tárgyi eszközökkel segíti.

A tanítás-tanulás folyamatában figyelembe veszi az egyes tanuló sajátos nevelési igényét.

A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek:

gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása,
az Irányelvek figyelembevételével készített eltérő tanterv része az iskola helyi tantervének,
a fogyatékosság típusának megfelelő tankönyvek, tanulási segédletek,
a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás,
a fogyatékos tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása,
speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök,

képesség- és mozgásfejlesztő játékok, eszközök,
számítógépek fejlesztő programokkal.

Célok:

A fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentése, kompenzálása.
Képességek kibontakoztatása.
Társadalmi beilleszkedésük sérülés-specifikus szempontok szerinti támogatása.
Az SNI-s gyermek ugyanolyan ellátásban részesüljön, mint minden más gyermek.

Feladatok:

Az integráltan tanuló sajátos nevelési igényű gyermekek számára speciális pedagógiai segítségnyújtás.
Az együttműködés formáinak kialakítása, beillesztése az aktuális órarendbe.
A tanulók megfigyelése, fejlesztésének, lehetőségeinek, korlátainak értelmezése, teammunkában a gyógypedagógussal, logopédussal, a szakértői vélemény alapján.
A fejlesztés tervezése tanórai keretek között, a habilitációs, rehabilitációs foglalkozások keretében–egyéni és csoportos fejlesztő tevékenység speciális pedagógiai segítségnyújtással – a gyógypedagógus szakmai irányításával készített egyéni fejlesztési tervekre építetten.
A tanuló fejlődésének, elért eredményeinek meghatározása, rögzítése együttesen kialakított vélemény szerint – a szülő bevonásával, tanácsadás a szülőnek, segítségnyújtás a családi neveléshez, a gyógypedagógussal együttműködve.
Az integráltan oktatott SNI-s tanulók nevelésével kapcsolatos szakmai tapasztalatcserén, szakmai felkészítésén, folyamatos továbbképzésen való részvétel, valamint a szakmai anyagok igénybevétele.

Iskolánk fogadja a beiskolázási körzet sajátos nevelési igényű tanulóit, kiemelt feladatunknak tekintjük az iskola életébe való maradéktalan integrálásukat.

Az SNI tanulók nevelése-oktatása állapotuknak megfelelően a vonatkozó jogszabályi előírások szerinti speciális implementációjú tanterv szerint történik. A használt módszerek igazodnak hiányosságaikhoz, fogyatékosságukhoz. Értékelésük egyéni elbírálás alapján, a vonatkozó szabályozók által megfogalmazott metódusnak megfelelően folyik.

Azoknak az SNI tanulóknak kerül sor a többségi tanulókkal történő együttnevelésére, akiknek nevelését-oktatását a szakértői bizottságok integrált osztályban javasolják. Ezek a tanulók többségi társaikkal együtt végzik iskolai feladataikat, de a szükséges területeken támogatást kapnak. Ez jelenti a fokozott toleranciát, az egyéni fejlesztést, más munkaszervezési formák alkalmazását, speciális tankönyv használatát, az ellenőrzés és értékelés szigorú igazítását a tanuló képességeihez, s az egyéni foglalkozásokat.

A tanulók fejlesztése a törvényben rendelkezésre álló időkeretek (habilitációs és rehabilitációs órakeret) és csoportszervezési előírások megtartásával speciális szakemberek igénybevételével folyik.

SNI-s tanulók habilitációs, rehabilitációs ellátása iskolánkban:

Az SNI-s gyerekek különleges gondozást igényelnek, és iskolánk ezt biztosítja számukra.

Az iskola óratervében megjeleníti a pedagógiai célú rehabilitációs órakeretet, amely a különböző sajátos nevelési igény esetén eltérő mértékű, és a Nkt. 6. sz. melléklet és 20/2012. EMMI r. 138.§ alapján számított heti óraszám lehet.

Olyan tanítási-tanulási folyamatot biztosítunk számukra, ami problémájuk megoldásában nyújt segítséget, /pl.: eszközök, időkeret stb./ úgy, hogy a tanuló egyéni sikereket érjen el.

A szakember meghatározott időkeretben foglalkozik az SNI-s tanulókkal és fejlesztésükre egyéni fejlesztési tervet készít, egyéni fejlődési lapot vezet.

A nevelés, oktatás, fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a köznevelési törvény tartalmazza. A köznevelési törvény a sajátos nevelési igényű tanulókhoz igazodva az általánosan kötelező feltételeket több területen módosítja, illetve kiegészíti olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani, és hozzáférhetővé tenni a sajátos nevelési igényű tanulók számára iskolánkban is.

Alapdokumentumunkban foglaltaknak megfelelően intézményünk fogadja az érvényes szakértői véleménnyel rendelkező integráltan oktatható mozgásszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődési zavar diagnózissal rendelkező tanulókat.

Habilitációs, rehabilitációs ellátásukat az Oktatási Hivatal által meghatározott irányelvek alapján végezzük.

Tehetséges tanulók fejlesztése – tehetséggondozás

A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik:

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
a tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások;
egyéni foglalkozások;
képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés;
iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.);
az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;
a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;
iskolai sportkör, szakkörök;
a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok);
szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások).

Kiemelt fontosságú a tehetségek felismerése és fejlesztése.

Minden pedagógus, de elsősorban az osztálytanító, szaktanár és osztályfőnök feladata, hogy felhívja a figyelmet tehetséges tanítványainkra, hogy megfelelően gondoskodhassunk fejlesztésükről. E tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt, együttműködést tételez fel a családdal és a tehetségek fejlesztésével foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel.

A tehetségfejlesztés lehetőségei iskolánkban:

Differenciált tanórai munka

Tehetséggondozó programok

Felkészítés versenyekre, pályázatokon való részvételre

Felkészítés középiskolai tanulmányokra

Személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak megkeresése

Kiugró tehetségek szakemberhez való irányítása, aki gondoskodik megfelelő fejlesztésükről.

Versenyeztetés: tantárgyakhoz köthető, sport, művészeti és komplex versenyek megszervezése, és azokon való részvétel intézményi, illetve területi szinten.

A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok

A közösségi nevelés területei iskolánkban: tanórák (szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák) egyéb foglalkozások (napközi, tanulószoba, szakkörök, ökoiskolai programok, kirándulások, erdei iskolák, hittancsoportok, sportkörök), diákönkormányzati munka.

A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladataink:

A tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással, ellenőrzéssel, a tanulmányi és a munkaerkölcs erősítésével.

A tanulók, a közösség felkészítése az SNI tanulók integrált nevelésére. Az SNI tanulók beilleszkedésének segítése és a másság elfogadása a tanulói közösségben.

A tanulók kezdeményezéseinek, a közvetlen tapasztalatszerzésnek a támogatása.

A közösségi cselekvések kialakítása, fejlesztése kooperatív együttműködéssel.

Szociális kompetencia (empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, alkalmazkodóképesség) fejlesztése.

Különböző változatos munkaformákkal (csoportmunka, differenciált, egyéni munka, kísérlet, verseny, projekt) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése.

Olyan pedagógus közösség kialakítása, amely összehangolt elvárásaival és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni, és tevékenységüket koordinálni tudja.

Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai:

A tanulók önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére való nevelése.

Átgondolt játéktervvel és a játéktevékenység pedagógiai irányításával a közösséghez való tartozás érzésének erősítése.

A sokoldalú és változatos foglalkozásokkal (zene, tánc, képzőművészeti, kézműves, ökoiskola stb.) járulunk hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez.

A séták, a kirándulások, erdei iskolák tevékenységeivel a természetszeretetet és a környezet iránti felelősség elmélyítése.

A közösségben végzett munka, a közösség szabályainak megismerésével a tanulók értékek iránti fogékonyságának erősítése.

A diákönkormányzat közösségfejlesztő feladatai:

Jelöljön ki olyan közös értékeken és érdekeken alapuló közös és konkrét célokat, amellyel nem sérti az egyéni érdekeket.

Fejlessze a meglevő közösségi munkálatokat, közösségépítő tevékenységeket.

Törekedjen a közösség iránti felelősségtudat kialakítására, fejlesztésére.

Alakítsa ki a tanulóban a felelősségteljes közszereplés igényét, a demokratikus kommunikáció rutinját.

A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái

Az iskola közösségeinek együttműködése

Az iskolavezetőség és a nevelőtestület együttműködése
A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg.
Az együttműködés fórumai:

az iskolavezetőség ülései,
a különböző értekezletek,
megbeszélések
„infopercek”.

Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg.
Az iskolavezetőség az aktuális feladatokról a tanári helyiségben elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket.
Az iskolavezetőség tagjai kötelesek:

az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól,
az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az iskolavezetőség felé.

A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az, az iskola vezetőségével és a szülői szervezettel.

Az iskola közösségeinek együttműködése
Az intézmény vezetősége az iskola közösségeivel a vezetőség teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja egymással a kapcsolatot.
A vezetőség tagjai rendszeres időközönként – évente legalább egy alkalommal – kötelesek tájékoztatni az általuk képviselteket az intézmény vezetőségének tevékenységéről, valamint kötelesek az általuk képviseltek kérdéseit, véleményét, javaslatait a vezetőség felé továbbítani.
Az intézmény vezetői ülésein állandó meghívottként az alábbi személyek vehetnek részt:

az iskola igazgatója,
az igazgató-helyettes,
munkaközösség-vezető,
közalkalmazotti képviselő.

Az iskola működéséről, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról az iskola igazgatója rendszeresen – évente legalább egy alkalommal – köteles tájékoztatni a tankerület igazgatóját.

A Szülői szervezet és az iskola közösségeinek együttműködése

A Szülői szervezet az iskola közösségeivel tartja egymással a kapcsolatot.
A Szülői szervezet képviselője rendszeres időközönként – évente legalább egy alkalommal – köteles tájékoztatni az általa képviselteket a szülői szervezet tevékenységéről, valamint köteles az általa képviseltek kérdéseit, véleményét, javaslatait a szülői szervezet felé továbbítani.
A szülői szervezet ülésein állandó meghívottként az alábbi személyek vehetnek részt:

az iskola igazgatója
a szülői szervezet képviselője
az osztályok szülői képviselője.

Az iskola működéséről, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról az iskola igazgatója rendszeresen – évente legalább egy alkalommal – köteles tájékoztatni az a szülői szervezetet.

A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése
A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:

az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,
a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül,
az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.
A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői szervezethez fordulhatnak.
A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői szervezettel.

A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje

A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik.
A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett
tanulók érdekében eljárjon.
A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.
A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában:

a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.);
tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer;
sportélet;
túrák, kirándulások szervezése;
kulturális, szabadidős programok szervezése;
a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolai honlap).

Ezekben a kérdésekben

az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük;
a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie.

Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé.
A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:

az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,
a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,
az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,
a házirend elfogadása előtt.

A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) vagy a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli.

A tanulót megilleti az a jog, hogy életkorának megfelelő mértékben részese legyen az őt érintő döntések meghozatalának. Ezt a jogát személyesen, illetve választott képviselőin, valamint szülőjén/gondviselőjén keresztül gyakorolhatja. Joga van megismerni az őt érintő döntés tartalmát, okát, következményeit. A döntési folyamat során joga van véleményét elmondani.
A nevelési-oktatási intézmény a tanulóval kapcsolatos döntéseit – jogszabályban meghatározott esetben és formában – írásban közli a tanulóval, a szülővel. A tanuló ezen jogai gyakorlásának módját a házirend tartalmazza.

A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése
A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:

az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet iskolai vezetőségének ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,
az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.

A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:
Egyéni megbeszélések

Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között.

b) Családlátogatás

Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében.

c) Szülői értekezlet.

Feladata:

a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,
a szülők tájékoztatása
az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,
az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,
a helyi tanterv követelményeiről,
az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,
saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,
a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,
az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,
a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.

d) Fogadó óra.

Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.)

e) Nyílt tanítási nap.

Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.

f) Írásbeli tájékoztató.

Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.

A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.
A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az intézményi tanácshoz, illetve az iskolaszékhez fordulhatnak.
A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg,

illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola

igazgatóságával, nevelőtestületével vagy intézményi tanáccsal, illetve az iskolaszékkel.

A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint nevelőitől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást.
Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie.
A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:

az iskola honlapján;
az iskola fenntartójánál;
az iskola irattárában;
az iskola könyvtárában;
az iskola nevelői szobájában;
az iskola igazgatójánál;
az iskola igazgatóhelyetteseinél;
a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél

Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel

Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:

Az intézmény illetékes tankerülete, fenntartója: Szombathelyi Tankerületi Központ (9700 Szombathely, Kossuth Lajos utca 8.)
A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal: Csehimindszent Község Önkormányzata (9834 Csehimindszent, Fő u. 43.), Csehi Község Önkormányzata ( 9833 Csehi, Petőfi S. u. 94.), Csipkerek Község Önkormányzata ( 9836 Csipkerek, Dózsa Gy. u. 2.), Mikosszéplak Község Önkormányzata (9835 Mikosszéplak, Rákóczi u. 88.), Bérbaltavár Község Önkormányzata ( 9831 Bérbaltavár, Arany J. u. 17.), Nagytilaj Községi Önkormányzat (9832 Nagytilaj, Béke u. 30. ).
A Vas Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat (9700 Szombathely, Sugár u. 9.)
A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel: Óvoda Csehimindszent ( Csehimindszent, Arany J. u. 4.), Önkormányzati Óvoda Csipkerek ( 9836 Csipkerek, Rákóczi u. 26.), Micimackó Óvoda (9831 Bérbaltavár, Béke u. 5. )
A Vas Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat, valamint a Vas Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat Vasvári Tagintézménye ( 9800 Vasvár, Járdányi u.13. )

A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős.

Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal:

Az iskolát támogató „Csehimindszent Jövőjéért” Alapítvány (9834 Csehimindszent, Fő u. 45.) kuratóriumával.
Az alábbi közművelődési intézményekkel: IKSZT Csehimindszent (9834 Csehimindszent, Fő u. 45.)
Az alábbi termelő, gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozásokkal: Poker Jeans Csehimindszent ( 9834 Csehimindszent, Fő u. 41.)
Az alábbi gyermek- illetve ifjúsági szervezetekkel: Csehimindszenti Hagyományőrző Gyermekszínjátszó Csoport ( Pöttyös Csoport)
Az alábbi egyházak helyi gyülekezeteivel: Csehimindszenti Plébánia (9834 Csehimindszent, Fő u. 40.)
Hagyományőrzés céljából az oszkói Hegypásztor Kör Egyesülettel ( 9825 Oszkó, Petőfi S. u. 1/a.).

A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató, az igazgató-helyettes és a munkaközösség-vezető a felelős.
Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti.

A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola vezetősége rendszeres kapcsolatot tart fenn a csehimindszenti orvosi rendelő (9834 Csehimindszent, Fő u. 73.), csipkereki fogorvosi rendelő illetékes egészségügyi dolgozóival – orvos, asszisztens, védőnő-, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát.
A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a területileg illetékes Család- és Gyermekjóléti Szolgálattal és a Család- és Gyermekjóléti Központtal ( 9800 Vasvár, Árpád tér 8. ). A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató és a gyermek-és ifjúságvédelmi megbízott a felelős.
Az iskola helyiségeit, épületét a nevelőtestület a vezetőség döntése alapján térítésmentesen használhatják az alábbi törvényesen bejegyzett gyermek- illetve ifjúsági szervezetek, valamint társadalmi szervezetek helyi csoportjai, a „Csehimindszent Jövőjéért” Alapítvány, valamint a helyi önkormányzat, az egykori tanítványok, a helyi lakosság: pl.: a Pöttyös Csoport, lakossági tanfolyamok (aerobic, torna, edzés, német nyelvi tanfolyam stb.).
Iskolánk rendszeres kapcsolatot tart fenn a tankerület iskoláival tanulmányi- és sportvetélkedők alkalmaival.

A nevelők szakmai, pedagógiai munkájának segítésének, fejlesztésének céljából az iskolában működő szakmai munkaközösségek bekapcsolódnak a tankerületben szerveződő valamennyi munkaközösség munkájába.

Az iskolai nevelés-oktatás, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség együttműködése.

Ennek alapja a gyermek iránt érzett közös felelősség, amelynek feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség. Megvalósulási formái a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység. Eredménye a családi és az iskolai nevelés egysége, és ennek nyomán a gyermeki személyiség kedvező fejlődése.

A diákok és a pedagógusok együttműködésének formái:

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, ill. az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják.

Az intézmény vezetője legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és faliújságon keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a diákokat.

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az intézmény vezetőjével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel.

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról az osztálytanítók és a szaktanárok folyamatosan tájékoztatják.

A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái:

Családlátogatás (önállóan, illetve a családsegítő szolgálattal együtt is)

Egyéni beszélgetés

Szülői értekezlet

Fogadóóra

Bemutatóóra

Érzékenyítő, attitűd formáló tréningek

Írásbeli tájékoztató

Előadások szervezése

Közös programok

Pályaválasztási tanácsadás

Kooperatív technikák alkalmazása a szülők megnyerése, szemléletformálása az együttműködés növelése érdekében

Az SNI tanulókkal és szüleikkel történő folyamatos kapcsolattartás

Nyilvánosság biztosítása

Az intézmény rendszeresen tartja a kapcsolatot az alábbi szakmai szervezetekkel:

gyermek és ifjúságvédelmi szervezetek,
gyámhatóság,
szakmai szolgáltató szervezetek,
szakszolgálatok,
iskola-egészségügy,
kulturális és sportszervezetek,
civil szervezetek.

A kapcsolattartás rendjét az SZMSZ tartalmazza.

A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük:

osztályozó vizsga,
pótló vizsga,
javítóvizsga.

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha

a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,
engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,
ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,
ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.

Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott.

A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. ( 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni.

A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel

osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább egy hónappal,
javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell.

Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a köznevelésért felelős miniszter által kiadott kerettantervben szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben:

A követelmények elfogadásáról a nevelőtestület dönt.

A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak:

TANTÁRGY	ÍRÁSBELI	SZÓBELI	GYAKORLATI
TANTÁRGY	VIZSGA
*ALSÓ TAGOZAT*
Magyar nyelv	ÍRÁSBELI	SZÓBELI	-
Magyar irodalom	ÍRÁSBELI	SZÓBELI	-
Első élő idegen nyelv	ÍRÁSBELI	SZÓBELI	-
Matematika	ÍRÁSBELI	SZÓBELI	-
Sakk-logika		SZÓBELI	GYAKORLATI
Etika/hit és erkölcstan		SZÓBELI	-
Környezetismeret	ÍRÁSBELI	SZÓBELI	-
Ének-zene	-	SZÓBELI	GYAKORLATI
Vizuális kultúra	-	-	GYAKORLATI
Technika és tervezés	-	-	GYAKORLATI
Digitális kultúra			GYAKORLATI
Testnevelés	-	-	GYAKORLATI
*FELSŐ TAGOZAT*
Magyar nyelv	ÍRÁSBELI	SZÓBELI	-
Magyar irodalom	ÍRÁSBELI	SZÓBELI	-
Első élő idegen nyelv	ÍRÁSBELI	SZÓBELI	-
Matematika	ÍRÁSBELI	SZÓBELI	-
Etika/hit és erkölcstan	-	SZÓBELI	-
Történelem	ÍRÁSBELI	SZÓBELI	-
Természettudomány	ÍRÁSBELI	SZÓBELI	-
Fizika	ÍRÁSBELI	SZÓBELI	-
Kémia	ÍRÁSBELI	SZÓBELI	-
Biológia	ÍRÁSBELI	SZÓBELI	-
Földrajz	ÍRÁSBELI	SZÓBELI	-
Ének-zene	-	-	GYAKORLATI
Hon- és népismeret	-	SZÓBELI	GYAKORLATI
Dráma és színház		SZÓBELI	GYAKORLATI
Vizuális kultúra	-	-	GYAKORLATI
Digitális kultúra	-	SZÓBELI	GYAKORLATI
Technika és tervezés	-	-	GYAKORLATI
Testnevelés és sport	-	-	GYAKORLATI

Tanulmányok alatti vizsgák

Tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet által előírt esetekben szervez az iskola (magántanulók, előrehozott érettségizők, tantestületi döntés alapján kötelezettek esetében).

A vizsgák időpontjáról – a javítóvizsga kivételével – a vizsgára történő jelentkezéskor írásban kell tájékoztatni a tanulót és a szülőt, legalább 10 nappal a vizsga kezdő időpontja előtt. Tanulmányok alatti vizsgát – az e rendeletben meghatározottak szerint – független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A tanulmányok alatti vizsgán vizsgabizottság ellenőrzi és értékeli a vizsgakötelezettséggel érintett időszakra vonatkozó követelmények elsajátítását. A bizottság az összesített részeredmények és a kérdező tanár véleményezése alapján dönt a minősítésről.

Gyakorlati vizsgát kell tenni, a készségtárgyakból: ének-zene, vizuális kultúra, testnevelés , digitális kultúra, hon- és népismeret, dráma és színház, technika és tervezés.

Ha a tanuló a tanulmányok alatti vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást kap, a halasztott időpontig úgy folytathatja tanulmányait, mintha sikeres vizsgát tett volna.

A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

A tanulmányok alatti vizsgák (osztályozó vizsga, különbözeti vizsga, pótló- és javítóvizsga) követelményeit, részeit, az értékelés szabályait a szakmai munkaközösségek határozzák meg. A vizsga tantárgyi/évfolyamonkénti követelményei megegyeznek a kerettantervek alapján készült, a Pedagógiai program részét képező helyi tanterv adott tantárgyra és évfolyamra vonatkozó követelményeivel. Az intézmény három időszakot biztosít a tanulmányok alatti vizsgák lebonyolítására: augusztus, január és június folyamán (intézményi döntés szerint). A vizsgaidőszakok pontos időpontja a tanév helyi rendjében meghatározott – közzétételre kerül az intézmény honlapján.

Osztályozó vizsga

Osztályozó vizsgát kell tenni a tanulónak a félévi és év végi osztályzatok megállapításához, ha:

felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,
engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,
tanulmányait egyéni munkarendben végzi,
hiányzása a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (7) bekezdésében előírt mértéket meghaladja, és ezért nem osztályozható, amennyiben a tantestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.
Ha a tanuló hiányzása adott félévben meghaladja adott tantárgyból a 30%-ot, köteles a tantárgyból osztályozó vizsgát tenni; ha a két félévben összesen lépi át a 30%-ot, a nevelőtestület dönthet az osztályozó vizsgáról, vagy a jegyek alapján történő értékelésről, ha az elégséges számú. Ha a hiányzás mértéke a tanévben meghaladja a 250 órát, a tanév végén nem osztályozható, magasabb osztályba való lépése csak sikeres osztályozó vizsga tétele mellett lehetséges. A vizsgára a tanulót a szülő írásban jelentkezteti és felkészíti.

Egy osztályozó egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszerezni.

Különbözeti vizsga

A tanulót jogszabály értelmében megilleti az a jog, hogy a választható tantárgyak esetében a május 20-i határnappal, a következő tanévre más választható tantárgyat válasszon. Ennek feltétele a sikeres különbözeti vizsga. A különbözeti vizsga a tantárgyi követelmények optimumát kéri számon. A vizsgára a szülő jelentkezteti és készíti fel a tanulót.

Különbözeti vizsgát tehet a tanuló, ha:

írásbeli határozat alapján engedélyezték,
tanulmányait a … évfolyamon valamely tantárgyból emelt szinten kívánja folytatni, és megelőzően csak középszinten tanulta,
átvétellel tanulói jogviszonyt kíván létesíteni és az előző iskolájából eltérő tanterv szerinti tanulmányokat folytatott.

Különbözeti vizsgát a tanév során folyamatosan lehet szervezni.

Javítóvizsga

Ha a tanuló tanév végén bármely tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, a nevelőtestület határozata alapján javítóvizsgát tehet, kivéve, ha háromnál több tantárgyból van elégtelen osztályzata. Amennyiben a javítóvizsgán nem teljesíti a meghatározott követelményeket, vagy nem jelenik meg, köteles évet ismételni. A javító vizsga időpontját a szorgalmi időszak lezárásakor az iskola bejáratára kell kifüggeszteni.

A tanulót a vizsgára a szülő készíti fel, az iskola a nyár folyamán két ízben konzultációs lehetőséget biztosíthat (június-augusztus).

A javítóvizsgán elégséges osztályzatot kapott tanuló magasabb évfolyamba léphet.

Pótló vizsga

Amennyiben a tanuló neki fel nem róható okból nem jelent meg a vizsgán, vagy a vizsga letétele előtt távozott, a vizsgát megismételheti.

Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha:

neki fel nem róható okokból elkésik, távol marad,
megkezdett vizsgáról engedéllyel távozik.

Pótló vizsgát – az igazgató döntése alapján – az adott vizsganapon vagy az iskola által megszervezhető legközelebbi vizsganapon kell megtartani.

A felvétel és az átvétel szabályai

Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei

- Az általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, aki életvitelszerűen az általános iskola körzetében lakik (a továbbiakban: kötelező felvételt biztosító iskola). Ha a településen több általános iskola működik, az egyes általános iskolai körzetet úgy kell meghatározni, hogy kialakíthatóvá váljon a hátrányos helyzetű gyermekek egyenletes aránya a nevelési-oktatási intézményekben.

(Nkt. 50.§ (6)).

- Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. A szülők szabad iskolaválasztási jogát tiszteletben tartva, az iskolakörzeten kívüli tanköteles tanulók közül felvételt nyerhetnek:

ha a szülő iskolánkat választja és az igazgató döntése ezt alátámasztja.

- Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse.

Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:

a gyermek személyazonosságát igazoló hatósági igazolványát;
a gyermek nevére kiállított TAJ kártyát;
a gyermek nevére kiállított lakcímet igazoló hatósági igazolványt;
nyilatkozat az életvitelszerű ott lakásról, (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 22. § (7-8) szabályozza az életvitelszerű ottlakás fogalmát!);
nyilatkozatot a közös szülői felügyeleti jog gyakorlására vonatkozóan;
szakvéleményt a szakértői bizottság kiállításában (SNI, BTMN);
rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény határozatát, egyéb határozatot.

A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:

a tanuló anyakönyvi kivonatát;
a szülő személyi igazolványát;
az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;
az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók, illetve a körzetben lakó, de az átvétel kérelmezésének időpontjáig más iskolában tanuló gyermek átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Rossz magatartással az iskola nem vesz át tanulót.

Ha az átvételt kérő tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettes és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét.

Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirend tartalmazza.

A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók

ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;
ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat.
ismerjék fel a vészhelyzeteket;
tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;
sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;
ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;
sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;
a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit;
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében

az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével;
tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe;
támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:

a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:

TANTÁRGY	ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK
biológia	- rovarcsípések - légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés
kémia	- mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés
fizika	- égési sérülések - forrázás
testnevelés	- magasból esés

az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:
- szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó);
- minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával;
- évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (Egészséghét/témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.

Az elsősegély nyújtásával kapcsolatos ismeretek tantárgyankénti és évfolyamonkénti megjelenését a pedagógiai program mellékletét képező tantervek tartalmazzák.

Az iskola helyi tanterve

A választott kerettanterv megnevezése, jellemzői

Törvényi hivatkozások:

2011.évi. CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
110/2012.(VI.4.) a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról szóló Kormányrendelet
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről
2020-as NAT törvényi szabályozás

Iskolánk helyi tanterve a köznevelésért felelős miniszter által kiadott kerettantervek közül az alábbi tantervre épül:

Kerettanterv az általános iskola 1–4. évfolyama számára

Kerettanterv az általános iskola 5–8. évfolyama számára

A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei

Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek a köznevelésért felelős miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel.

Enyhe értelmi fogyatékos tanulók együttnevelése esetén együttesen alkalmazzuk az általános iskolai kerettantervet és az enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára készült kerettantervet a 2020-as NAT törvényi szabályozása szerint.

Kerettanterv az enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára 1-4., 5-8.

Észleltük az óraszámbeli különbségeket a többségi és az enyhe értelmi fogyatékos tanulók tantervét összevetve. A szövegértés és matematika, természettudományok esetében a gyógypedagógus habilitációs/rehabilitációs órái során és a választható órák keretében maximálisan megkapják SNI-s tanítványaink a fejlődésükhöz szükséges fejlesztést.

2024-09-01-től:

Alsó tagozat:

Kötelező és szabadon választható tantárgyak és óraszámok az 1–4. évfolyamon
Tantárgyak	1. évf.	2. évf.	3. évf.	4. évf.
Magyar nyelv és irodalom	7	7	5	5
Idegen nyelv	-	-	-	2
Matematika	4	4	4	4
Sakk-logika	1	1	1	1
Etika/hit és erkölcstan	1	1	1	1
Környezetismeret	0	0	1	1
Ének-zene	2	2	2	2
Vizuális kultúra	2	2	2	1
Technika és tervezés	1	1	1	1
Digitális kultúra	0	0	1	1
Testnevelés	5	5	5	5
Szabadon választható órák	2	2	2	2
Összes heti óra	25	25	25	26

Felső tagozat:

Kötelező és választható tantárgyak és óraszámok – 5–8. évfolyam
Tantárgyak	5. évf.	6. évf.	7. évf.	8. évf.
Magyar nyelv és irodalom	4	5	4	4
Idegen nyelv	3	3	3	3
Matematika	4	5	3	4
Történelem	2	2	2	2
Állampolgári ismeretek				1
Etika/hit és erkölcstan	1	1	1	1
Hon- és népismeret	1
Természettudomány	2	2
Biológia			2	1
Fizika			1	2
Kémia			1	2
Földrajz			2	1
Ének-zene	2	1	1	1
Vizuális kultúra	1	1	1	1
Digitális kultúra/Informatika	1	1	1	1
Technika és tervezés/Életvitel és gyakorlat	1	1	1
Testnevelés	5	5	5	5
Dráma és színház			1
Osztályfőnöki	1	1	1	1
Matematika kompetenciafejlesztő		1		1
Magyar kompetenciafejlesztő		1		1
Német nyelv, kompetenciafejlesztő		1
Összes heti óra	28	31	30	32

2024.09.01-től hatályos:

Az 1-8. évfolyamok tantárgyai és heti óraszámai 2024. 09.01-től
Az egyes évfolyamoknál a bal oldali óraszám a NAT kötelező óraszámát tartalmazza, a jobb oldali rovatba pedig a szabadon tervezhető órákat jelöltük.
Heti óraszám/évfolyam	1.		2.		3.		4.		5.		6.		7.		8.
Magyar nyelv és irodalom	7	1	7	1	5	1	5	1	3	1	4	1	3	1	3	1
Matematika	4		4		4		4		4		5		3	1	4
Sakk-logika		1		1		1		1
Történelem									2		2		2		2
Állampolgári ismeretek															1
Hon- és népismeret										1
Etika/hit és erkölcstan	1		1		1		1		1		1		1		1
Környezetismeret					1		1
Természettudomány									2		2		0		0
Kémia													1		2
Fizika													1		2
Biológia													2		1
Földrajz													2		1
Első élő idegen nyelv							2		3		3		3		3
Ének-zene	2		2		2		2		2		1		1		1
Vizuális kultúra	2		2		2		1		1		1		1		1
Dráma és színház														1
Technika és tervezés	1		1		1		1		1		1		1
Digitális kultúra					1		1		1		1		1		1
Testnevelés	5		5		5		5		5		5		5		5
Osztályfőnöki									1		1		1		1
Kötelező alapóraszám	22		22		22		23		27		26		28		28
Szabadon tervezhető óra		2		2		2		2		1		2		2		2
Összes tervezett óraszám	22	2	22	2	22	2	23	2	27	1	26	2	28	2	28	2
Összesített óraszám	24		24		24		25		28		28		30		30
Maximális órakeret	24		24		24		25		28		28		30		30

A helyi tanterv tantárgyai, tartalmai

A kerettanterv tartalmaz tantárgyi tanterveket, ezek azonban két évre szólnak, az egyes témákhoz kötelező tartalmakat, fejlesztési célokat és minimális óraszámot határoznak meg. (Az óratervben szereplő óraszámoknak csak a 90%-ára adnak meg tervet.)

A rendelet előírja, hogy ezeket a tematikus egységeket tanévre lebontva kell beépíteni a helyi tantervbe, továbbá a szabadon felhasználható 10% időkeret tartalmát is megterveztük.

A 10% időkeretet minden évfolyamon gyakorlásra, illetve az iskola névadójának, Mindszenty József hercegprímás az életének, munkásságának a megismerésére, a környékbeli települések történetének, hagyományainak az élményszerű feldolgozására fordítjuk. A tanmenetek rögzítik a felhasználás pontos menetét.

Az évfolyamok kerettantervi tananyagát, a fejlesztés várt eredményeit tantárgyanként, valamint a szabadon felhasználható időkeret tartalmait az 1. számú melléklet tartalmazza.

Választható tantárgyak, foglalkozások

A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető, választható órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg a tanulócsoportok számára, azzal a céllal, hogy e tárgyakból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson:

A tanévre lebontott tantárgyi tanmenetekbe a tantárgyat oktató pedagógus a választható órák tananyagát beépíti az alábbi tantárgyakra vonatkozóan, a meghatározott órakeretben:

ÉVFOLYAM	Melyik tantárgy óraszáma lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából?	Hány órával lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából?
1. évfolyam	Magyar nyelv és irodalom	1 óra
1. évfolyam	Sakk-logika	1 óra
2. évfolyam	Magyar nyelv és irodalom	1 óra
2. évfolyam	Sakk-logika	1 óra
3. évfolyam	Magyar nyelv és irodalom	1 óra
3. évfolyam	Sakk-logika	1 óra
4. évfolyam	Magyar nyelv és irodalom	1 óra
4. évfolyam	Sakk-logika	1 óra
5. évfolyam	Hon- és népismeret	1 óra
6. évfolyam	Matematika	1 óra
6. évfolyam	Magyar nyelv és irodalom	1 óra
7. évfolyam	Magyar nyelv és irodalom	1 óra
7. évfolyam	Dráma és színház	1 óra
8. évfolyam	Matematika	1 óra
8. évfolyam	Magyar nyelv és irodalom	1 óra

Iskolánkban az ötödik évfolyamon a Hon-és népismeret, hatodik (majd a hetedik) évfolyamon a Dráma és színház tantárgyak kötelezően választandók.

Iskolánk a közneveléséért felelős miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít 2024-ig az átmeneti időszakban.

ÉVFOLYAM	VÁLASZTOTT KERETTANTERV
1-4. évfolyam	Ének-zene *A változat*
5-8. évfolyam	Magyar nyelv és irodalom *A változat*
5-8. évfolyam	Matematika *B változat*
5-8. évfolyam	Fizika *A változat*
5-8. évfolyam	Ének-zene *A változat*

Iskolánkban a tanulók az első élő idegen nyelvi órákon német nyelvet negyedik évfolyamtól tanórai keretben.

Az egyéb foglalkozások szervezésének elvei

Az egyéb foglalkozások esetén a foglalkozás jellegének és pedagógiai tartalmának megfelelő csoportszervezést alkalmazunk, a szubjektív ás objektív lehetőségekhez mérten, a felmért igényeknek megfelelően.

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei

Nkt. 46.§ (5) – tankönyv térítésmentesen

Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek.
Az iskola a fenntartó engedélyével, különböző támogatásokat, pályázatokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerez be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a tanulók ingyenesen használhatják. Tartós tankönyvkészletünket lehetőségeinkhez mérten folyamatosan bővítjük, fejlesztjük.

A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál a tanulóknak egyéb eszközökre is szükségük van. Ezek a matematika, a testnevelés, a vizuális kultúra, valamint a technika és tervezés.

Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.

A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:

A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.
Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.
A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.

Iskolánkban magas a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma, ezért indokolt esetben az egyes tantárgyakhoz szükséges eszközöket az iskola biztosítja a tanulóknak. (Pl: körző, vonalzó, olló, ragasztó stb.)
A következő tanévben szükséges taneszközökről a májusi szülői értekezleten szóban, az iskola aulájában elhelyezett listán és a bizonyítvány kiosztásakor írásban tájékoztatjuk a szülőket. Tájékoztató található a kölcsönözhető tankönyvekről, segédletekről.

A tankönyvválasztás szempontjai:

Legyen alkalmas egyéni képességfejlesztésre és differenciálásra.
Tartalmazzon kiegészítő ismereteket, ajánlatokat.
A tankönyv összhangban legyen a helyi tantárgyi tanterv tananyagával és követelményeivel, segítse a kompetencia alapú oktatás megvalósítását.
A pedagógus jól ismerje a választott tankönyv szerkezetét és használhatóságát.
A tankönyv a tanulók és a pedagógusok számára egyaránt jól használható legyen, segítse

az ismeretek elsajátítását, illetve elsajátíttatását.

Feleljen meg az önálló tanulást segítő didaktikai alapelveknek:

- érthető, tagolt és logikus felépítésű, szerkezete legyen világos, egyszerű,

- motiváljon, keltse fel a tanulók érdeklődését,

- szövege az életkornak megfelelő megfogalmazású legyen,

kerülje az idegen kifejezéseket, szavakat,
ábrái, betűméretei, szerkesztésük segítse az önálló ismeretszerzést,
ösztönözzön az ismétlésre, rendszerezésre,
adjon lehetőséget a differenciált képességfejlesztésre,
adjon mintát az önálló feladatmegoldásokra.

Tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei:

A tanulók számára a következő tanévben szükséges taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről minden évben évfolyamonként összesítés készül, s ezt a tanév vége felé ismertetjük a szülőkkel.

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

A pedagógiai feladatok megvalósításának egyik formája az osztálykirándulás, tanulmányi kirándulás, amely megvalósulhat több évfolyam közös programjaként az osztály létszámának függvényében. Az egy napos tanulmányi kirándulások alkalmával a tanulókat pedagógusok kísérik, évfolyamonként kettő.

Minden tanórán és egyéb foglalkozáskon előnyben részesítjük a csoportmunkát, a KIP és KAP módszertani ajánlásai alapján, hogy megvalósulhasson a differenciálás, az egyéni fejlesztés, a státuszkezelés, az élményalapú oktatás.

Az alsó tagozat pedagógiai feladatainak megvalósítása

Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségeket pedagógiai szempontból kezeljük.

Fokozatosan átvezetjük a tanulót az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai

tanulás tevékenységeibe.

Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait.

Törekszünk a mozgásigény kielégítésére, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésére, a koncentráció képességének alapozására.

Minél több tapasztalati úton megszerzett, élményalapú ismerethez, képességhez, készséghez juttatjuk a tanulókat, hogy a tudásszomjuk megmaradjon.

A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok.

Fokozatosan előtérbe helyezzük a NAT elveiből következő motiválási és tanulásszervezési folyamatokat.

Fontosnak tartjuk az önismeret alakítását, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztését, az együttműködés értékének tudatosítását a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban.

A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempontnak tekintjük: az életkori jellemzők figyelembevételét, az ismeretek tapasztalati megalapozását és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatását.

Kiemelt feladatként kezeljük a kreativitás fejlesztését, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvést, a tanulók egészséges terhelését, érési folyamatuk követését, személyre szóló, fejlesztő értékelésüket.

A felső tagozat pedagógiai feladatainak megvalósítása

A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása.

A felső tagozaton is minden tanórán és egyéb foglalkozáskon előnyben részesítjük a csoportmunkát, a KIP és KAP módszertani ajánlásai alapján, hogy megvalósulhasson a differenciálás, az egyéni fejlesztés, a státuszkezelés, az együttműködésre nevelés, az élményalapú oktatás.

Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani.

Fontosnak tartjuk a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozását, helyes magatartásformák megismertetését és gyakoroltatását.

Fejlesztjük a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználatot, az alapvető képességek, készségek elsajátítását, a mentális képességeket, az önálló tanulás és az önművelés alapozását.

Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a KIP, KAP tanulásszervezési módokat.

A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése.

Célunk az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása.

2.7. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja, a tanulók fizikai állapotának mérése

Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg.
Ennek alapján az iskola minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet:

a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott tanórán való részvétellel,
úszásoktatáson való részvétellel a 1-8. évfolyam évi 10- 10 alkalommal,
iskolai sportkörben való sportolással,
kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott igazgatói engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással.
Kölyökatlétikán, túrákon (gyalogos, kerékpáros), úszásoktatáson való részvétellel.
Délutáni sportfoglalkozásokon való részvétellel.

A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE

A tanulók fizikai állapotának mérésére vonatkozó általános elvek

A megfelelő szintű fizikai erőnlét, edzettség elérése, majd megtartása nemcsak a sport, hanem az egészség, az általános jólét szempontjából is igen fontos tényező. A fizikai aktivitás jellemzője az egészséges testsúly, az állóképesség és az izomerő.

A vonatkozó jogszabályok a tanulók fizikai állapotának mérését tanévenként április-május hónapra írják elő. A mérésre egyszerű, kevés szerigényű és bárhol végrehajtható teszteket használunk.

El kell érni, hogy az általános fizikai teherbíró képesség fejlődésének folyamatos nyomon követése motivációs tényezőként hasson a tanulókra, és az iskolából kikerülve életvitelükben helyet kapjon a rendszeres fizikai aktivitás is.

Az iskola mindennapos testnevelési órákról szóló programja a helyi lehetőségekből kiinduló, reális, fenntartható célkitűzés, mivel a program iskolánk minden tanulójának egész éven át lehetőséget ad a rendszeres mozgásra. A program figyelembe veszi a helyben felkínálható iskolán kívüli lehetőségeket is.

A mindennapos testnevelésben lehetőség van arra, hogy a tanuláshoz szükséges tulajdonságokat megerősítsük: legyen erős, kitartó, becsületes és szorgalmas, ne legyen fáradékony, bírja a tanulással járó idegi és fizikai terhelést.

Célunk:

Tanulóinkban felkelteni a rendszeres testmozgás, az egészséges életmód iránti igényt, elsajátíttatni az ehhez szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalókat, ismereteket.

Tudatosítani a tanulókban a saját szervezetük felépítésének és működésének alapfokú tudnivalóit.

A testnevelés, sport segítségével kialakítani a tanulókban a mindennapi élethez szükséges alapvető tulajdonságokat, készségeket: akaraterő, szorgalom, kitartás, becsületesség, szabályok betartása, a társak tisztelete, segítése, a csapatmunka szerepe, az idegi és fizikai állóképesség, az egészséges önbizalom, a céltudatosság stb.

A mindennapos testnevelés tematikáját a testnevelés helyi tantárgyi programja tartalmazza.

Az alsó tagozaton a küzdősport alapú testnevelés és a tantervi testnevelés csoportbontása évfolyamra vonatkozóan valósul meg homogén csoportalkotás formájában (képesség- és készségalapú csoportszervezés).

A mérés lebonyolítása

A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként egy alkalommal május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Andrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.)
A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák.

A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok:

1.feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése)

Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti.

Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre.

Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben.

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)

*PONTSZÁM*	1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.
*PONTSZÁM*	évfolyam
1	1.00	1.10	1.23	1.34	1.45	1.55	1.64	1.72
2	1.03	1.13	1.26	1.37	1.48	1.58	1.67	1.75
3	1.06	1.16	1.29	1.40	1.51	1.61	1.70	1.78
4	1.09	1.19	1.30	1.43	1.54	1.64	1.73	1.81
5	1.12	1.22	1.34	1.46	1.57	1.67	1.76	1.84
6	1.15	1.25	1.37	1.49	1.60	1.70	1.79	1.87
7	1.18	1.28	1.40	1.52	1.63	1.73	1.82	1.90
8	1.21	1.31	1.44	1.55	1.66	1.76	1.85	1.93
9	1.24	1.34	1.47	1.58	1.69	1.79	1.88	1.96
10	1.27	1.37	1.50	1.61	1.72	1.82	1.91	1.99
11	1.30	1.40	1.53	1.64	1.75	1.85	1.94	2.02
12	1.33	1.43	1.56	1.67	1.78	1.88	1.97	2.05
13	1.36	1.45	1.59	1.70	1.81	1.91	2.00	2.08
14	1.39	1.48	1.62	1.73	1.84	1.94	2.03	2.11
15	1.42	1.52	1.65	1.76	1.87	1.97	2.06	2.14
16	1.45	1.56	1.68	1.79	1.90	2.00	2.09	2.17
17	1.48	1.58	1.72	1.82	1.93	2.03	2.12	2.20
18	1.51	1.62	1.76	1.85	1.97	2.07	2.16	2.24
19	1.54	1.66	1.80	1.89	2.01	2.11	2.20	2.28
20	1.57	1.70	1.84	1.94	2.05	2.15	2.24	2.32
21	1.61	1.74	1.87	1.98	2.09	2.19	2.28	2.36

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)

*PONTSZÁM*	1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.
*PONTSZÁM*	évfolyam
1	0.97	1.08	1.17	1.24	1.31	1.38	1.43	1.47
2	1.00	1.11	1.20	1.27	1.34	1.41	1.45	1.50
3	1.03	1.14	1.23	1.30	1.37	1.44	1.48	1.53
4	1.06	1.17	1.26	1.34	1.40	1.47	1.51	1.56
5	1.09	1.20	1.29	1.38	1.43	1.50	1.54	1.59
6	1.12	1.23	1.32	1.41	1.45	1.53	1.57	1.62
7	1.15	1.26	1.35	1.44	1.48	1.56	1.60	1.65
8	1.19	1.29	1.38	1.47	1.51	1.59	1.63	1.68
9	1.22	1.32	1.41	1.50	1.54	1.62	1.66	1.71
10	1.25	1.35	1.44	1.53	1.57	1.65	1.69	1.74
11	1.29	1.38	1.48	1.56	1.60	1.68	1.72	1.77
12	1.32	1.41	1.50	1.59	1.63	1.71	1.74	1.80
13	1.35	1.44	1.53	1.62	1.66	1.74	1.77	1.84
14	1.39	1.48	1.57	1.65	1.69	1.77	1.80	1.87
15	1.41	1.50	1.60	1.68	1.72	1.80	1.83	1.90
16	1.44	1.53	1.64	1.71	1.76	1.84	1.87	1.94
17	1.47	1.57	1.67	1.74	1.80	1.87	1.91	1.98
18	1.50	1.60	1.70	1.77	1.84	1.90	1.95	2.02
19	1.54	1.64	1.74	1.80	1.88	1.94	1.99	2.05
20	1.57	1.68	1.78	1.84	1.92	1.98	2.03	2.08
21	1.61	1.72	1.81	1.88	1.96	2.02	2.07	2.11

feladat: HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése)

Maximális időtartam: négy perc.

Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja.

Feladat: a tanuló az

ütemre törzsemelést végez,
ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt,
ütemre visszanyit tarkórátartásba,
ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre.

Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma.

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)

*PONTSZÁM*	1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.
*PONTSZÁM*	évfolyam
1	20	22	24	26	28	30	32	34
2	24	26	28	30	32	34	36	38
3	28	30	32	34	36	38	40	42
4	32	34	36	38	40	42	44	46
5	36	38	40	42	44	46	48	50
6	40	42	44	46	48	50	52	54
7	44	46	48	50	52	54	56	58
8	48	50	52	54	56	58	60	62
9	52	54	56	58	60	62	64	66
10	56	58	60	62	64	66	68	70
11	60	62	64	66	68	70	72	74
12	64	66	68	70	72	74	76	78
13	68	70	72	74	76	78	80	82
14	72	74	76	78	80	82	84	86

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)

*PONTSZÁM*	1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.
*PONTSZÁM*	évfolyam
1	16	19	22	25	28	29	30	32
2	20	23	24	29	32	33	34	36
3	24	27	28	33	36	37	38	40
4	28	31	32	37	40	41	42	44
5	32	35	36	41	44	45	46	48
6	36	39	40	45	48	49	50	52
7	40	43	44	49	52	53	54	56
8	44	47	48	53	56	57	58	60
9	48	51	51	57	60	61	62	64
10	52	55	56	61	64	65	66	68
11	56	59	60	65	68	69	70	72
12	60	63	64	69	72	73	74	76
13	64	67	68	73	76	77	78	80
14	68	71	74	77	80	82	83	84

feladat: HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése)

Maximális időtartam: négy perc.

Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóratartás előre néző könyökkel.

Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan.

Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt.

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)

*PONTSZÁM*	1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.
*PONTSZÁM*	évfolyam
1	25	28	31	34	36	38	40	42
2	30	33	36	39	41	43	45	47
3	35	38	41	44	46	48	50	52
4	40	43	46	49	51	53	55	57
5	45	48	51	54	56	58	60	62
6	50	53	56	59	61	63	65	67
7	55	58	61	64	66	68	70	72
8	60	63	66	69	71	73	75	78
9	65	68	71	74	76	78	80	82
10	70	73	76	79	81	83	85	87
11	75	78	81	84	86	88	90	92
12	80	83	86	89	91	93	95	97
13	85	88	91	94	96	98	100	102
14	90	93	96	98	100	102	104	106

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)

*PONTSZÁM*	1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.
*PONTSZÁM*	évfolyam
1	20	23	26	29	32	34	36	38
2	25	28	31	34	36	38	40	42
3	30	33	36	39	41	43	45	47
4	35	38	41	44	46	48	50	52
5	40	43	46	49	51	53	55	57
6	45	48	51	54	56	58	60	62
7	50	53	56	59	61	63	65	67
8	55	58	61	64	66	68	70	72
9	60	63	66	69	71	73	75	77
10	65	68	71	74	76	78	80	82
11	70	73	76	79	81	83	85	87
12	75	78	81	84	86	88	90	92
13	80	83	86	89	91	93	95	97
14	85	88	91	94	96	98	100	102

feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése)

Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc.

Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar).

Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül.

Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma.

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)

*PONTSZÁM*	1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.
*PONTSZÁM*	évfolyam
1	5	7	9	11	13	15	17	19
2	7	9	11	13	15	17	19	21
3	9	11	13	15	17	19	21	23
4	11	13	15	17	19	21	23	25
5	13	15	17	19	21	23	25	27
6	15	17	19	21	23	25	27	29
7	17	19	21	23	25	27	29	31
8	19	21	23	25	27	29	31	33
9	21	23	25	27	29	31	33	35
10	23	25	27	29	31	33	35	37
11	25	27	29	31	33	35	37	39
12	26	28	30	32	34	36	38	40
13	27	29	31	33	35	37	39	41
14	28	30	32	34	36	38	40	42

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)

*PONTSZÁM*	1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.
*PONTSZÁM*	évfolyam
1	1	1	2	2	3	4	5	6
2	1	2	2	3	4	5	6	7
3	2	2	3	4	5	6	7	8
4	2	3	4	5	6	7	8	9
5	3	4	5	6	7	8	9	10
6	4	5	6	7	8	9	10	11
7	5	6	7	8	9	10	11	12
8	6	7	8	9	10	11	12	13
9	7	8	9	10	11	12	13	14
10	8	9	10	11	12	13	14	15
11	9	10	11	12	13	14	15	16
12	10	11	12	13	14	15	16	17
13	11	12	13	14	15	16	17	18
14	12	13	14	15	16	17	18	19

A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján:

*Elért összes pontszám*	*Minősítés*
0 – 11	igen gyenge
12 – 22	gyenge
23 – 33	elfogadható
34 – 43	közepes
43 – 52	jó
53 – 63	kiváló

2.8. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése

2.8.1. Az írásbeli és szóbeli feladatok, az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt feladatok meghatározásának elvei és korlátai

Folyamatos megfigyelés eredményeként a helyes tanulási technikák kiválasztása, fejlesztése. Minden tanuló számára a legoptimálisabb – életkori szintjének és aktuális szükségletének megfelelő – tanulási módszerek megismerése, az egyéni tanulásban az önállóság fokozása.
A figyelem, akarat fejlesztése, irányítása.
A tanulók természetes érdeklődésének felkeltése, ébrentartása, elmélyítése, az egyéni érdeklődés és az egyéni képességek kibontakoztatása.
Az önművelési igény felkeltése, az önművelés legfontosabb jártasságainak, készségeinek, képességeinek kialakítása, fejlesztése, önálló ismeretszerzésre ösztönzés.
A tanórai keretben folyó nevelő-oktató munka speciális foglalkozások keretében történő megszilárdítása, kiegészítése, bővítése.
A hátránnyal induló tanulók következetes fejlesztése, felzárkóztatása, a gyengébb képességűekkel való differenciált foglalkozás.
A tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatása, fejlesztése.
Segédkönyvek, kézikönyvek, lexikonok használatának megismertetése, segítségnyújtó szerepének, hasznosságának felismertetése.
Önképzésre nevelés.
Önálló gyűjtőmunka végzése.
Csoportos feladat elvégzése a tanítási időn kívül.
Önellenőrzésre, önértékelésre nevelés.
A tantárgyakhoz kötődő, differenciált képességfejlesztést szolgáló feladatok.
A digitális tanulás lehetőségeinek a megismertetése nemcsak tanórai feladat, hanem az iskolai munka ellenőrzésének is egy lehetősége.

A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása.

A házi feladatok meghatározásának elvei

- A házi feladat szóbeli és/vagy írásbeli lehet.

- A házi feladat mennyisége legfeljebb egy szöveges tananyag megtanulása, írásban pedig legfeljebb két (kisalakú) füzetoldal, figyelembe véve az életkori sajátosságokat.

- A házi feladatot a szaktanár érdemjeggyel értékelheti.

- Hétvégére és a szünetekre is csak a napi mennyiségű házi feladat adható.

- A projektmódszer alkalmazása során egyéni és csoportos munkák is meghatározhatóak házi feladatként.

A digitálisan, az internet segítségével megoldható házi feladatok körét kell szélesíteni. Ugyanez vonatkozik a gyakorlásra, az élményt adó otthoni tanulásra is.

- A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.

2.8.2. Az iskolai beszámoltatás formái

Az ismeretek számonkérésének követelményei és formái:

Témazáró dolgozat

A tanulókkal az év eleji ismétlések után az elméleti tantárgyakból szintfelmérő dolgozatot íratunk. Az 5. évfolyamon a zökkenőmentes továbbhaladás érdekében az év eleji szintfelmérő dolgozat anyagát magyar nyelvből és matematikából a negyedik és ötödik évfolyamon tanító szaktanárok együttesen állítják össze. A szintfelmérő dolgozat eredményét felső tagozaton érdemjegy formájában fejezzük ki, és tekintetbe vesszük a félévi, év végi osztályzat kialakításánál.

- Minden tematikus egység végén íratható, melynek időpontját a pedagógus 2 tanórával előbb jelzi. Szóbeli felelettel csak indokolt esetben váltható ki.

- A dolgozatot két héten belül ki kell javítani. Az eredményről értékelést kell készíteni.

- A dolgozatban a javításnak és a pontozásnak egyértelműnek kell lennie.

- A tanulónak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az értékelést átnézze, az érdemjegy naplóba történő beírása előtt.

- A témazáró füzeteket, feladatlapokat az intézményben őrizzük meg egy évig.

- A szülő gyermeke dolgozatát fogadóórán, vagy a szaktanárral egyeztetett időpontban tekintheti meg.

- A témazáró dolgozatok 1 példánya és a témazáróról készített értékelés az igazgatóhelyettesi irodában megtalálható az adott tanítási évben.

- A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot íratható.

A témazáró dolgozat megíratására egy teljes tanórát biztosítunk. A tanulók egyenletesebb terhelése érdekében a felső tagozaton a témazáró dolgozatok időpontját a tanári szobában kifüggesztett táblázat segítségével egyeztetjük.

Írásbeli felelet (v. röpdolgozat)

A napi felkészülés ellenőrzésére szolgál, például alapműveletek, fogalmak, szókincs stb. ismeretének mérésére.

A tanár nem köteles előre bejelenteni.

A kisdolgozatok, szódolgozatok nem vesznek igénybe egy teljes tanórát, általában 10–20 percesek, bármelyik tanítási órán írathatók. A kiértékelt dolgozat hazavihető a tanár döntésétől függően.

Kiselőadás, házi dolgozat

A tantárgyi tudás kiegészítésére szolgáló tevékenység, amit a tanuló teljesítményének értékelésekor figyelembe veszünk. Lehet kötelező vagy szorgalmi feladat.

A tanulók teljesítményét nemcsak jeggyel, hanem szóban is értékelnie kell a pedagógusnak. A tanuló számára javítási lehetőséget biztosíthat a tanító, szaktanár.

2.8.3.Oktatási eredményvizsgálatok

„Bemenetkor” az első osztályosok ismeretanyagának, képességeinek felmérése, a feladatok meghatározása, szükség esetén fejlesztőpedagógus segítségével. DIFER mérés.

„Átmenetkor” a 4. és 5. osztályban tanítók és a szaktanárok közösen összeállított anyagon mérik az alapkészségek helyzetét (hangos és szövegértő olvasás, helyesírás, matematika).

Országos mérések 4., 5. 6. 7. és 8. évfolyamon minden tanév március- április - májusában.

2.8.4.A tanulók teljesítményének az értékelése

A tantárgyi követelményeket a helyi tanterv határozza meg. Az értékelésnél figyelemmel kell lenni a tanuló általános állapotára, fejlesztés esetén egyéni haladására, képességeire.

A vonatkozó jogszabályi előírások alapján az alsó tagozaton első évfolyamon és a második évfolyam első félévében szöveges értékelést végzünk, majd az ötfokozatú érdemjegy az osztályozás eszköze. A későbbiekben és a felső tagozaton a tanulók teljesítményének értékelése tanév közben érdemjegyekkel, félévkor és tanév végén osztályzatokkal (kitűnő, jeles, jó közepes, elégséges, elégtelen) történik.

2.8.5.Az értékelés kategóriái első osztálytól a második évfolyam félévéig

Kiválóan teljesített / Kiválóan megfelelt

A tantervi követelményeket megbízhatóan teljesíti. Ismeretei biztosak, képes azokat az évfolyam követelményeinek megfelelő szinten alkalmazni. Szóban és írásban is képes gondolatai, véleménye és a tanultak pontos megfogalmazására. Életkorának megfelelő szinten képes az összefüggések meglátására, alkotó módon tudja a megszerzett ismeretanyagot hasznosítani.

Jól teljesített / Jól megfelelt

A tantervi követelményeket általában jól teljesíti. Ismeretanyaga jó, alkalmazásában kissé bizonytalan. Szóban és írásban kevés segítséget igényel feladatmegoldásai során. Kevés segítséget igényel az összefüggések meglátásában, ismereteit önállóan is képes alkalmazni.

Megfelelően teljesített / Megfelelt

A tantervi követelményeket alapvető szinten teljesíti. Ismeretanyaga közepes szintű, alkalmazása során többször igényel segítséget. Szóban és írásban nehézkesen nyilvánul meg. Összefüggések meglátására csak segítséggel képes.

Felzárkóztatásra szorul
A tantervi követelményeket alacsony szinten teljesíti. Ismeretanyaga csekély, önálló alkalmazására is csak sok segítséggel képes. Szóban és írásban csak kérdések segítségével tud megnyilvánulni, fogalmakat nem ért, önállóan egyszerű összefüggéseket sem tud felismerni.

2.8.6. A tantárgyi érdemjegyek és osztályzatok kritériumai

Jeles

A tantárgyi követelményeknek kifogástalanul megfelel.

Ismeri, érti, önállóan képes alkalmazni a tananyagot.

Szóban és írásban pontosan, szabatosan fogalmaz.

Fogalmai pontosak, tiszták, összefüggésüket, rendszerüket átalakítja.

A váratlan problémák nem riasztják vissza, hanem biztos ismeretei birtokában közelíteni képes a megoldáshoz.

Jó

A tantervi követelményeket megbízhatóan teljesíti.

Fogalmai tiszták, az önálló alkalmazásban kissé bizonytalan.

Szóbeli és írásbeli fogalmazásában nem követ el értelemzavaró pontatlanságokat.

Az alapvető összefüggéseket tudja, a begyakorolt módszerekkel biztosan dolgozik.

Közepes

Csak az alapvető tantervi követelményeket teljesíti.

Pontatlanul, nehézkesen nyilvánul meg szóban, írásban egyaránt.

Fogalmai nem tiszták, az összefüggéseket csak segítséggel ismeri fel.

Elégséges

A tantervi követelményekből csupán annyit képes elsajátítani, amennyi a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges.

Fogalmakat nem ért, önállóan egyszerű összefüggéseket sem tud felismerni.

A legalapvetőbb feladatok megoldásához is tanári segítségre szorul.

Elégtelen

A tantervi követelményeknek nevelői segítséggel sem tud eleget tenni.

Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.

Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.

A magyar irodalom (szövegértés), matematika, környezetismeret tantárgyakból az első-negyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek.

A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természettudomány, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenőrzésénél:

a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik;
az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.

A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – egyszer-kétszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban:

az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva,
a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül.

(A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.)

A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez és saját képességeihez képest.

A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:

Az első évfolyamon, valamint a második évfolyam első félévében minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk.
A második évfolyamon a második félévben, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük.
Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:
KIVÁLÓAN TELJESÍTETT
JÓL TELJESÍTETT
MEGFELELŐEN TELJESÍTETT
FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL
A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük.

Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).
A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni.
A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az elektronikus naplón, vagy annak nyomtatott változatán keresztül. A KRÉTA bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt értékelésekre felhívja az osztályában tanítók figyelmét.
A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:

Teljesítmény	Érdemjegy
0-33 %:	elégtelen (1)
34-50 %:	elégséges (2)
51-75 %:	közepes (3)
76-90 %:	jó (4)
91-100 %:	jeles (5)

A tantárgyi követelményeket a helyi tanterv határozza meg. Az értékelésnél figyelemmel kell lenni a tanuló általános állapotára, fejlesztés esetén egyéni haladására, képességeire.

Megjegyzés:

- Nkt. 54. § (1)Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor tanulmányi rendszerben értesítő, év végén bizonyítvány és a tanulmányi rendszer útján értesíti. Értesítő gyakrabban is készülhet az intézmény pedagógiai programja szerint. Iskolánkban negyedévente készül értesítő a szülők részére a tanulók tanulmányi előrehaladásáról.

(4) A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló értékelésére – a köznevelésért felelős miniszter engedélyével – az iskola pedagógiai programja a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérő jelölés, szöveges értékelés alkalmazását is előírhatja. Ha az iskola nem alkalmazza az (1)–(2) bekezdésben meghatározottakat, de arra iskolaváltás vagy továbbtanulás miatt szükség van, vagy a szülő vagy a tanuló kérésére köteles a félévi és az év végi minősítést osztályzattal is elvégezni. Az iskola által alkalmazott jelölés, értékelés érdemjegyre, osztályzatra való átváltásának szabályait a helyi tantervben kell meghatározni. Az átváltás a fenti táblázat segítségével történjen.

- A hit- és erkölcstan tantárgy értékelése és minősítése ugyanúgy történik iskolánkban, mint a többi tantárgy esetén. . Az iskola a tanügyi dokumentumaiban az „Etika/Hit- és erkölcstan” megnevezést használja.

A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli.

A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök javaslata alapján a nevelőtestület állapítja meg.

A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

14.Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

Példás (5) az a tanuló, aki:

a házirendet betartja;
a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik;
kötelességtudó, feladatait teljesíti;
önként vállal feladatokat és azokat teljesíti;
tisztelettudó;
társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik;
az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz;
óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet;
nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása;

Jó (4) az a tanuló, aki:

a házirendet betartja;
tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik;
feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;
feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti;
az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt;
nincs írásbeli intője vagy megrovása.

Változó (3) az a tanuló, aki.

az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be;
a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik;
feladatait nem minden esetben teljesíti;
előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva;
a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik;
igazolatlanul mulasztott;

Rossz (2) az a tanuló, aki:

a házirend előírásait sorozatosan megsérti;
feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti;
magatartása fegyelmezetlen, rendetlen;
társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik;
viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza;
több alkalommal igazolatlanul mulaszt;
2-nél több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása, intője vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

15.A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

16.A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalom osztályzatát az első félév és a tanév végén az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület állapítja meg.

A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

17.Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

Példás (5) az a tanuló, aki:

képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;
tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;
a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi;
munkavégzése pontos, megbízható;
a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz;
taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

Jó (4) az a tanuló, aki:

képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;
rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;
a tanórákon többnyire aktív;
többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti;
taneszközei tiszták, rendezettek.

Változó (3) az a tanuló, akinek:

tanulmányi eredménye elmarad képességeitől;
tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti;
felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;
érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja;
önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.

Hanyag (2) az a tanuló, aki:

képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében;
az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg;
tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen;
feladatait többnyire nem végzi el;
felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;
a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül;
félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

18.Azt a tanulót, aki képességihez mérten

példamutató magatartást tanúsít,
vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,
vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,
vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,
vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.

Az iskolai jutalmazás formái.
Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:

szaktanári dicséret,
napköziben kapott dicséret,
osztályfőnöki dicséret,
igazgatói dicséret,
nevelőtestületi dicséret.

Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén

szaktárgyi teljesítményért,
példamutató magatartásért,
kiemelkedő szorgalomért,
példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.

Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át, illetve akit a nevelőtestület érdemesnek tart, közösségi munkájáért, szorgalmáért, sportteljesítményéért kaphat oklevelet, könyvjutalmat.
Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek.
Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.
A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

Azt a tanulót, aki

tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,
vagy a házirend előírásait megszegi,
vagy igazolatlanul mulaszt 5 órát,
vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni.

Az iskolai büntetések formái:

szaktanári figyelmeztetés;
napköziben kapott figyelmeztetés;
osztályfőnöki figyelmeztetés;
osztályfőnöki intés;
osztályfőnöki megrovás;
igazgatói figyelmeztetés;
igazgatói intés;
igazgatói megrovás;
tantestületi figyelmeztetés;
tantestületi intés;
tantestületi megrovás.

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől azonban indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni.

A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:

az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása;
az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása;
a szándékos károkozás;
az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése;
ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek.

A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.

Az ellenőrzés módszerei:

Megfigyelés

Írásos kikérdezés (kérdőív)

Interjú (lehet egyéni vagy csoportos)

Tanulók által készített produktumok vizsgálata

Tanulói teljesítmények felmérése (mérés)

Dokumentumok elemzése

Az értékelés a tanítási-tanulási folyamat minden mozzanatára kihat. A pedagógusok értékelő magatartásának és a tanulók önértékelésének jellemzője a pozitívumokra való támaszkodás, az elért sikerek, eredmények megerősítése.

A pedagógiai program értékelési koncepciójának célja, hogy az értékelés:

ne minősítsen, hanem fejlődési állapotról számoljon be;

számba tudja venni, hogy a tanuló az előző szintjéhez, önmagához mérten mennyit fejlődött;

jelenjék meg, hogy a tanuló saját lehetőségét mennyire használta ki.

Iskolai gyakorlatunkban háromféle értékelési funkciót különböztetünk meg: a minősítő értékelést (teljesítménymérést), a diagnosztikai értékelést és a fejlesztő értékelést.

2.9.A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek

Hagyományosan tanulóink kimagasló teljesítményeit a tanévzáró ünnepélyeken értékeljük. Ennek formája bizonyítvány, oklevél, könyv, szóbeli dicséret. Itt tanulói közösségeket is kiemelhetünk.

Ennek szempontjai a tantestület döntése szerintiek:

tanulmányi munka

sportteljesítmények

közösségi munka

kulturális és közéleti tevékenység

A jutalmazás formái

Egyéni jutalmazási formák:

Az iskolában elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók:

szaktanári,

osztályfőnöki,

igazgatói,

nevelőtestületi.

Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók, tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba kell bevezetni. Az osztályfőnökök és a munkaközösségek javaslatára a legkiemelkedőbb – megyei, országos eredményekkel rendelkező – tanulók oklevélben és könyvjutalomban részesülnek.

Közösségi munkáért a DÖK is javasolhat tanulókat az elismerésre.

Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi és kulturális versenyek győztese, az év tanulója, az év sportolója, az iskoláért végzett kiemelkedő társadalmi munka részese), jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át.

Csoportos jutalmazási formák a költségvetési keret függvényében:

jutalomkirándulás,

kulturális hozzájárulás (színház vagy kiállítás látogatáshoz).

A magatartási elvárásokat a házirend tartalmazza. Ezen elvárások teljesítése alapján az értékelési szempontok a következők:

Példás

A házirendet minden körülmények között betartja, és másokkal is betartatja.

Órai és órán kívüli magatartása kifogástalan.

A közösség alakításában aktívan részt vesz, kezdeményez.

Iskolai feladatokat önként vállal, és maradéktalanul teljesít.

Megnyilvánulásaiban őszinte, társaival, tanáraival szemben tisztelettudó, együttműködő és segítőkész.

Fegyelmező intézkedés nem volt ellene.

Jó

A házirendet betartja, apróbb hibáit törekszik javítani.

A közösségben a rábízott feladatokat ellátja.

Fegyelmezési problémák ritkán fordulnak elő.

Fegyelmi fokozata: legfeljebb szóbeli figyelmeztető.

Változó

A házirendet több ízben megsérti, vét a közösségi szabályok ellen.

A közösség alakításában nincs szerepe, munkájában vonakodva vesz részt.

Társaival szemben közönyös, megnyilvánulásaiban durva, tanáraival szemben tiszteletlen.

Fegyelmi fokozata: legfeljebb igazgatói figyelmeztetés.

Rossz

A házirendet nagyon hiányosan tartja be.

A közösség munkáját hátráltatja, szándékosan árt a közösségnek.

A nevelésére tett erőfeszítéseket rendre elutasítja.

Társaival szemben durva, goromba.

Tanáraival szemben tiszteletlen, udvariatlan, elutasító.

Fegyelmi fokozata: igazgatói intés.

A szorgalom értékelésekor a tanuló iskolai és tanulmányi munkához való hozzáállását értékeljük. A szorgalom értékelése nem feltétlenül függ össze az eredményes, jó jeggyel értékelt tanulási eredménnyel, hiszen gyenge képességű tanuló is lehet kiemelkedően szorgalmas.

Példás

Aki tanulmányi munkájában kitartó, a tanítási órákra képességeihez mérten pontosan és rendben, maximálisan felkészül.

Tanulmányi munkájában többletfeladatokat végez, részt vesz versenyeken, pályázatokon.

Az órai munkát érdeklődésével, aktivitásával segíti.

Jó

A tanítási órákra lelkiismeretesen felkészül, feladatait elvégzi, de többletfeladatokat nem végez.

Órai aktivitása a tőle elvárható, de különösebb érdeklődést nem mutat.

Érdeklődése csak az iskolai tananyagra korlátozódi

Változó

Iskolai és otthoni munkájában csak időnként teljesít képességeihez mérten.

Órai aktivitása hullámzó teljesítményt mutat.

Házi feladatait hiányosan készíti el, felszerelése is többször kifogásolható.

Gyakran szétszórt, figyelmetlen.

Hanyag

Tanulmányi munkájában gyakran képességei alatt teljesít, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el.

Felszerelése hiányos, így az órai tanulmányi munkát hátráltatja.

Munkafegyelme rossz, érdektelenség, közömbösség jellemzi.

2.10.A tanulók továbbhaladása

2.10.1.A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei

Az iskola magasabb évfolyamára léphet az a tanuló, aki a helyi tantervben előírt, a továbbhaladáshoz szükséges követelményeket teljesítette, beleértve a szükséges készségek meglétét és az elvárt kimeneteli követelményeket valamennyi tantárgyból.

Magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához, a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:

az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,

az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse,

egy tanítási évben 250 tanítási óránál többet mulasztott,

ha a tanuló mulasztása egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át meghaladja,

magántanuló volt.

Az évfolyamot megismételni köteles az a tanuló, aki az adott tanévben a javítóvizsgán nem felelt meg.

Az első évfolyamot megismételheti a tanuló szülői kérésre, ilyenkor bizonyítványt a tanuló a megismételt évről kap.

A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni, vagy a szülő írásban ezt kéri.

Évfolyamtól függetlenül idegen nyelvből a tanuló az idegen nyelv tanulásának első évében nem utasítható évfolyamismétlésre azért, mert a tanulmányi követelményeket nem teljesítette.

2.11.A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag

Településünkön és a felvételi körzetünk településein nem élnek nemzetiségek.

2.12.A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Valamennyi tanulónak joga van képességei minél maradéktalanabb kibontakoztatására, személyiségfejlődésének támogatására. Külön figyelmet kell fordítani a valamilyen okból hátrányos helyzetbe került tanulókra, akiknek olyan támogató környezetre van szükségük, amely biztosíthatja iskolai sikerességüket.

Iskolánk – többek között – az alábbi segítséget nyújtja számukra az esélyegyenlőség megteremtése érdekében:

kulcskompetenciák fejlesztését,

az oktatásban használt információs, kommunikációs technológiák alkalmazását, a digitális tananyagok felhasználásának elősegítését,

méltányos és egészséges tanulási környezet kialakítást,

a pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztését,

tapasztalat-, élményszerzésen alapuló tanulást,

a differenciáló módszerek alkalmazását,

a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését,

a mindennapos testedzés, a mozgás, sportolás biztosítását,

környezettudatos szemléletű oktatás-nevelést,

egészségügyi, szociális támogató rendszer kialakítását,

hatékony, új tanulási módszerek elsajátíttatását és alkalmazását a tanórákon,

a tanulói aktivitás növelését a tanítási órákon,

a tanulási attitűd pozitív átformálását,

a továbbtanulás támogatását,

személyiségfejlesztést és közösségépítést,

a szabadidő hasznos eltöltésének elősegítését,

partnerközpontú nevelést.

Legitimációs záradékok

Az intézményben működő véleményező fórumok nyilatkozatai

A diákönkormányzat nyilatkozata

A pedagógiai programot az intézmény diákönkormányzata 2024. év március hó 4. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat véleményezési jogát jelen pedagógiai program felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta.

Kelt:Csehimindszent,2024. év március hónap 4. nap

.............................................

Kanizsainé Kósa Veronika

diákönkormányzat képviselője

A szülői szervezet nyilatkozata

A pedagógiai programot a szülői szervezet 2024. év március hó 4. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet véleményezési jogát jelen pedagógiai program felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta.

Kelt: Csehimindszent, 2024. év március hónap 4.nap

.............................................

Hetényiné Csejtei Zsanett

Az intézményi tanács nyilatkozata

A pedagógiai programot az intézményi tanács 2024. év március hó 4. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy az intézményi tanács véleményezési jogát jelen pedagógiai program felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta.

Kelt: Csehimindszent, 2024.év március hónap 4. nap

.............................................

Takács Lászlóné

intézményi tanács elnöke

A nevelőtestület nyilatkozata

A pedagógiai programot az intézmény nevelőtestülete a szakmai munkaközösség véleményezését követően 2024.év március hó 4. napján tartott értekezletén elfogadta.

Kelt: Csehiminszent, 2024. év március hónap 4. nap

............................................. .............................................

hitelesítő nevelőtestületi tag P.H. hitelesítő nevelőtestületi tag

Fenntartói nyilatkozat

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 26. § (1) bekezdése és 83. § (2) bek. g) pontja alapján a Csehimindszenti Mindszenty József Általános Iskola (intézménynév) pedagógiai programját jóváhagyom.

A Fenntartóra és az Intézményre vonatkozó hatályos jogszabályokban előírt kötelezettségeket meghaladó vállalások esetében a Fenntartó a szükséges pénzügyi fedezetről egyedi elbírálás alapján a mindenkori költségvetés függvényében dönt.

Kelt: Szombathely, 2024. év …………………….. hónap ………. nap

……………………………….

tankerületi igazgató

Mellékletek

számú melléklet: Komplex Instrukciós Program módszertani alapelvei, alkalmazásuk
számú melléklet: Komplex Alapprogram bevezetésének, alkalmazásának az elvei
Kerettanterv évfolyamonkénti bontásban
Kerettanterv az enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára 1-4., 5-8.

számú melléklet: Komplex Intstrukciós Program módszertani alapelvei, alkalmazásuk

A módszert a 2018/2019. tanév kezdetén vezettük be a szülők hozzájárulásával és Tóth Józsefné, - a Hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola intézményvezető -helyettese - mentorunk, valamint Dr. K. Nagy Emes - a Hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola intézményvezetője - szakmai támogatásával. A program bevezetését továbbképzés előzte meg, majd az első hónapokban bevezető játékok segítségével a tanulók megértették, megfogalmazták a módszer lényegét. A mentor folyamatosan javította az óravázlatainkat és látogatta a megtartőtt óráinkat.

A módszert húszéves kutatómunka eredményeként Stanford Egyetem fejlesztette ki Elizabeth Colen és Rachel Lotan vezetésével. Magyar mintára adaptálta Dr. K. Nagy Emese egyetemi docens

Olyan tanítási módszer, amely lehetővé teszi a tanárok számára magas szintű csoportmunka szervezését olyan osztályokban is, ahol a tanulók közötti tudásbeli különbség tág határok között mozog.

A programhoz kapcsolódóan bevezettük a táblajátékok szakkörét, valamint a nemzedékek találkozása programot.

Program során a legfontosabb fejlesztendő kulcskompetenciák:

¨ Szociális és életviteli kompetenciák.

¨ Általános megismerő kompetenciák.

¨ Együttműködésre képessé tevő kompetenciák.

Jellemzői:

¨ egy központi téma, egy alapvető kérdés „ nagy gondolat”köré szervezett nyílt csoportmunka Nyíltvégű csoportfeladatok-többféle megoldási lehetőség- döntés!

¨ heterogén csoporton belüli együttműködési normákra, a munkában a meghatározott szerepek elsajátítása

¨ egyenrangú munkavégzés(együttműködési normák, szerepek elsajátítása)

¨ csoport feladatra épülő, differenciált egyéni feladat

Tanulási folyamat:

¨ Nyitott végű feladatok ¨ ß

¨ A tanár irányítószerepének átruházása ¨

ß ¨ Tanulók közötti együttműködés fokozódása ¨

ß ¨ Eredményes tanulás a csoporton belül

¨ mindenki részt vesz a munkában

¨ pozitívan hat önértékelésükre

¨ a tanulók és a tanárok órai munkájának kapcsolata javul

A módszer elvei

¨ Heterogén csoport

¨ Differenciált csoport- egyéni feladat

¨ Felelősség egymás iránt

¨ Normák

¨ Szerepek

¨ Direkt tanári irányítás elhagyható

Csoportnormák

„Jogod van a csoporton belüli segítségkérésre bárkitől.”
„Kötelességed segíteni bárkinek, aki segítségért fordul hozzád.”
„Segíts másoknak, de ne végezd el helyette a munkát.”
„Mindig fejezd be a feladatod.”
„Munkád végeztével rakj rendet magad után.”
„Teljesítsd a csoportban a kijelölt szereped.”

A normák betartása kötelező!!!

Az óra szerkezete:

Alapelvek, szerepek áttekintése, tanári motiváció, célkitűzés 2 perc
Csoportalakítás: A csoportok heterogén összetételűek, a szerepek szétosztása a tanulók feladata figyelemmel arra, hogy minden órán rotálódjanak. Egy tanuló több szerepet is kaphat. 5 fős csoportok, az asztalok csoportba rendezése Szerepek: kistanár, Írnok, eszközfelelős, beszámoló, időfelelős, rendfelelős

3.Csoportmunka: 15 perc

Csoportok beszámolója, feladat ellenőrzése, értékelése 8 perc
Egyéni feladatok:személyre szóló kiosztás , önálló feladat a csoportmunka alapján 10 perc
Egyéni beszámolók, feladat ellenőrzése, értékelése 5 perc
Az óra értékelése .Elpakolás. 5 perc

Mit nyújt a KIP?

¨ Kreatív, probléma megoldó gondolkodás

¨ Leleményesség, művészi képesség

¨ Kifejezőkészség fejlődése

¨ Közös munka, egymás segítése

¨ Életszerű feladatok

¨ Eszközök használata, manuális tevékenység

¨ Sikerélmény, önbizalom

¨ Magatartási, tanulási problémák leküzdése

¨ Státuszproblémák kezelése

Tanuló szerepének megváltozása

¨ Nagy erőfeszítést és aktív részvételt kíván minden tanulótól

¨ Mindenkinek részt kell venni a munkában

¨ Egymás segítése

¨ Meglévő készségeik képességeik mozgósítása

Tapasztalataink:

¨a tanulók és a tanárok órai munkájának kapcsolata javul

¨ felszabadultabb, játékosabb, kíváncsibb és gondolkodóbb

¨ kreatív problémamegoldás

¨ együttműködés a gyerekek között

¨a tanulók várják a KIP-es órákat

¨ motiváltak a tanulásban, jó légkör

számú melléklet: Komplex Alapprogram bevezetésének, alkalmazásának az elvei

A Komplex Alapprogramot az 1−8. évfolyamokon a 2019/2020-es tanévben vezettük be.

A program bevezetése előtt a tantestület minden tagja részt vett egy négyszer harminc órás továbbképzésen:

Nevelési- oktatási program - KAK

Tanítási stratégia - DFHT

Az öt alprogram közül kettőn.

ALAPELVEK, CÉLOK, FELADATOK
1. Célok:

A végzettség nélküli iskolaelhagyásra vonatkozó országos és intézményi stratégia prevenciós célú beavatkozásainak megalapozása;
A lemorzsolódás megelőzése, tanulást támogató pedagógiai módszerek alkalmazása.
Az iskolai nevelés-oktatás az esélyegyenlőség szempontjait figyelembe véve hozzájáruljon a tanulók személyiségének, képességeinek és készségeinek kibontakoztatásához. Segítse a szellemi, testi fejlődésüket és az egészséges életmód kialakulását. Biztosítsa a továbbtanuláshoz szükséges alapvető készségeket, az önművelés képességét.
Transzverzális készségek fejlesztése (kritikus gondolkodás, kreativitás, kezdeményezőkészség, problémamegoldó gondolkodás, kockázatelemzés, döntéshozatal és az érzelmek kezelése).
Tanulástámogató módszertan (tanítási stratégia) alkalmazása, melynek központi eleme a heterogén tanulócsoportokban folyó differenciált fejlesztés (Differenciált Fejlesztés Heterogén Tanulócsoportokban, DFHT), segítségével képessé váljanak a tanulók az önálló és a társas tanulásra, egyszóval: az eredményes tanulásra.

Alapelvek:

A Komplex Alapprogram megvalósítása során kiemelt jelentőségű, hogy az a koherenciát biztosító, a célokkal egybevágó alapelvekre épüljön, ezzel megalapozva az alprogramok egységes rendszerét.

A program legfontosabb alapelvei:

1) adaptivitás; 2) komplexitás; 3) közösségiség; 4) tanulástámogatás; 5) méltányosság

Komplex Alapprogram

egységes rendszerbe ötvözi a pedagógiai gyakorlatban eddig használt differenciált fejlesztést támogató módszereket;
alkalmazza a tanulók iskolai helyzetét, státuszát megváltoztató és ezzel a tanulási motivációt növelő Komplex Instrukciós Programot;
különös hangsúlyt fordít a tanulók alapvető képességeinek, készségeinek kialakítására az alprogramok segítségével.

A Komplex Alapprogram jelszava: Tanulni élmény! amely magával hozza az élményalapú tanulást, ami nem valósulhat meg máshol, mint az Élménysuliban. Programunk eleme a tanulók aktív tanórai részvételének támogatása, mely a pozitív élményeken keresztül valósul meg. Ennek mozgatórúgója az interaktív, a tanulók bevonásán alapuló kreatív feladatmegoldás, az együtt tanulás élménye.

FELADATOK, ELJÁRÁSOK, ESZKÖZÖK, MÓDSZEREK

Fejlesztési feladatok:

Fejlesztjük az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumokat (önfejlesztő elképzelések) és tanulási képességeket (stratégiákat és módszereket)!

A tanulási stratégiák, módszerek és technikák megtanítása minden tanulónak
A mérés, mint a képességfejlesztés alapeleme. Nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják
Differenciált nehézségű feladatokkal, testre szabott egyéni és csoportos foglalkoztatással lehetőséget adunk az egyéni haladási ütem kialakítására.
A tehetséges gyermekeket valós szükségleteik szerint segítsük a saját önfejlesztő stratégiájának kialakításában és megvalósításában
Demokratikus alapokon álló, integratív tanár – diák viszonyt alakítunk ki. A tanítási órák légköre, hangulata oldott, a tanulók sikerorientált beállítódással dolgoznak, a pedagógus csak facilitáló szorongásszintet tart fenn.
Növeljük tanulóink önbizalmát és önértékelését, építsük a pozitív énképét, erősítsük, a belső kontrollos beállítódását fokozzuk a felelősségvállalást, az önállóságot!
Tudatosan neveljünk „én” erős, jó komfortérzésű fiatalokat.
A szocializáció folyamatainak tudatos irányítása, elősegítése.
Az egyéni munkakultúra kialakítása, a kötelességekhez való pozitív viszonyulás (attitűd) kiépítése

Kiemelt fejlesztési feladataink:

énkép, önismeret,
hon-és népismeret,
európai azonosságtudat
egyetemes kultúra,
aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, közösségnevelés
gazdasági nevelés,
környezettudatosság, fenntarthatóság
művészeti nevelés,
művészeti eszközökkel történő nevelés
a tanulás tanítása,
testi és lelki egészség,
felkészülés a felnőtt szerepekre, család szerepe
testmozgás fejlesztése minden színterén az oktatásnak

További feladatok:
A modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá tétele.

A tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére;
Növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték, drámapedagógia stb.).
Differenciált foglalkoztatással, az egyéni haladási ütemhez igazított fejlesztő terheléssel segítjük az eltérő ütemben, eltérő képességekkel rendelkező tanulókat.
Alkalmazzuk a DFHT módszerét.
Alkalmazzuk a kooperatív tanulási-tanítási technikákat és módszereket!
A különböző kommunikációs technikák és konfliktuskezelési stratégiák elsajátíttatása.
Az alprogramokkal illetve gazdagító, dúsító feladatokkal, programokkal és valódi problémák megoldásával alkalmazkodunk a különböző tanulói képességekhez.
A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztése a nevelési célrendszer központi eleme; a konstruktív életvezetésre történő felkészítés feltétele.
Önszabályozási stratégiák, autentikus, életszerű helyzetek kialakítása, amelyek során szerzett kompetenciákat a későbbiekben alkalmazniuk kell.
A mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerben meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket.
Emberléptékű következetes követelés.
Fejlesztő hatású visszacsatolás, mérés-értékelés.
Érdemjegy, pontszám és százalékok nélkül, szóban és írásban is visszajelzést kap a tanuló, ami kiemeli erősségeit és annyi problémával szembesíti, amennyit a közeljövőben reálisan képes megoldani.

4- Komplex Alapprogramban megjelenő eszközök:

A program szakmai anyagai:

Nevelési- oktatási program - KAK
Tanítási stratégia - DFHT
Alprogrami koncepciók (5 db.)
Alprogrami eszköztár és feladatbank (5 db.)
Tanítói- tanári kézikönyvek (10+16 db.)
Óraillusztrációk, példák
Foglalkozástervek
Tankockák

További tanulást segítő eszközök:

Az intelligencia és kreativitás - fejlesztő egyéni programok.
A komplex személyiségépítés teljes eszközrendszere.
Az ismeretek és összefüggések tanulói felfedezése, a szemléltetés, cselekvés, az aktivizáló módszerek alkalmazása jellemzi a tanulási – tanítási folyamatokat.
A pozitív motivációs eszközei, a jutalmazás és büntetés módszereinek mértéktartó (nem szélsőséges) alkalmazása.
Személyes példamutatással neveljük gyermekeinket a változatos kommunikációs technikák alkalmazására, toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása, a konfliktusok kezelésére.
Önértékelés, önkontroll, önfejlesztő stratégia alkalmazása. Pozitív tartalmú szociális kapcsolatok építése.
A kulturált és egészséges életvitel kialakítása.
A hagyományos és digitális ismerethordozók sokaságából kiválasztva az adott életkorban célszerű módszerek és eszközök; egyéni és csoportos aktivitásra serkentő munkaformák alkalmazása.

Tanulásszervezés, alkalmazott módszerek

6.1. Tanulásszervezés folyamatában az alábbi elvek érvényesülnek:

a rend és fegyelem fenntartása
tanuló szabadságának biztosítása
tanulói viselkedés szabályozása
pozitív tanulási légkör biztosítása
csoportfolyamatok elősegítése

6.2. Alkalmazott módszerek:

A tanítás – tanulási folyamatban a DFHT tanítási-tanulási stratégiát alkalmazzuk, mint a Komplex Alapprogram hangsúlyos elemét.

A lenti ábra azt mutatja, hogy a kötelező tanítási órák 20%-ban a DFHT (differenciált fejlesztés heterogén tanulócsoportban) szükséges alkalmazni.

A DFHT célja:

A tudásban és szocializáltságban heterogén tanulói csoportok fejlesztése.
A tanulói viselkedés pozitív befolyásolása.
Az alulmotiváltság mérséklése.
A kognitív, affektív, szociális képességek fejlesztése.
A tanulók közötti együttműködés elősegítése.

DFHT koncepciója, módszerei:

Egyénre szabott differenciálás

egyedül végzett munka
rétegmunka
teljesen egyénre szabott munka
részben egyénre szabott munka

Párban folyó munka

páros munka
tanulópárok munkája

Csoportban végzett munka

A kooperatív munka, kooperatív tanulás, kollaboratív munka
KIP

Ezenkívül a tanórák 80%-ban a pedagógus választ módszereket.

Alapmódszerek:

tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés
munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat
individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok.
- Motiváló módszerek:
páros munka
csoportmunka
játék
szerepjáték (drámapedagógia)
vita
kutató-felfedező módszer
kooperatív módszerek
projekt módszer
szituációs játékok

A KOMPLEX ALAPPROGRAM SAJÁTOSSÁGAI:
1. A Komplex Alapprogram alprogramjai:

Az „Élménysuliban” minden alprogram megjelenik, hetenként javasoltan, minimum egy órában. Az alprogramok aránya az iskola profiljához igazítható (pl. művészeti iskolák, sportiskolák stb.)

A testmozgásalapú alprogram (TA)

Az alprogram az iskolai testmozgásprogramok három területén kívánja bővíteni, sajátélmény-szerzést biztosító tanulási környezetben a pedagógusok módszertani repertoárját és szemléletét:

testnevelés óra
mozgásos tanulás osztálytermi környezetben
szabadidős mozgástevékenységek

A TA a testmozgás iskolai környezetben előforduló minden formájára támaszkodva, tanulástámogató eszközeivel vesz részt a tanulói komplex személyiségfejlesztésben.

Az aktív, kreatív, felelősségteljes magatartást kialakító oktatási módszerek alkalmazásával teszi az alprogram a testmozgáson alapuló tevékenységeket a közösségi célok és az egyéni felelősség életgyakorlatává.

Cél még az egészségtudatos, jövőorientált életmód kialakítása.

Az alprogram tartalma:

Fejlődés- és élményközpontú oktatás megvalósítását támogató módszerek és kereszttantervi tartalmak implementációjának támogatása testnevelés órai környezetben, a differenciálásra építve.

Mozgásos tanulást támogató módszerek és tartalmak tanulási folyamatba történő integrálása osztálytermi környezetben.

Önkéntességre és befogadásra épülő informális és nonformális tanulás testmozgás-alapú támogatása iskolai környezetben

Az életgyakorlat-alapú alprogram (ÉA)

Az Életgyakorlat-alapú alprogram egy olyan pedagógiai rendszert mutat be, amely hozzájárul az egyén és természeti, társadalmi környezete kölcsönhatásának tudatos és felelős alakításához.

Az életgyakorlat koncepció egyrészt figyelembe veszi a tanulók szükségleteit, és ennek függvényében eltérő tanulási-tanítási egységeket tartalmaz.

Minden egységen belül alternatív, a tanulók képességeihez, érdeklődéséhez, tempójához igazítható tanítási eszközöket, munkaformákat ajánl.

Az alprogram célja, hogy az életben hasznosítható ismereteket, tapasztalatokat szerezzen a gyermek, amely sikeres életvezetési kompetenciákkal vértezi fel.

Cél továbbá, hogy megalapozza a vitakultúrát, kritikus gondolkodást és az önálló felelősségvállalást.

Célunk még az életformák sokszínűségének tisztelete, a családi közösségek megbecsülése, az egészséges énkép kialakítása.

A célrendszerben hangsúlyos, hogy az egyén és környezete között dinamikus viszony van, így az életgyakorlat témái komplexek és minden szinten - a rendszerszemléletnek megfelelően - kidolgozásra kerülnek.

Az alprogram tartalma:

egészséges életmód, életvezetés
környezettudatosság (fenntarthatóság)
állampolgári felelősség (közösségi szerepek)
életút-támogató pályaorientáció
család, párválasztás
érzelmi intelligencia (szociális készségfejlesztés)

A művészetalapú alprogram (MA)

Az alprogram a művészeti nevelést célzó tanórák, a művészeteket pedagógiai eszközként felhasználó osztálytermi tanulás és a szabadidős művészeti tevékenységek terén nevelő/oktató pedagógusok metodológiai fejlesztésén keresztül hat a végzettség nélküli iskolaelhagyás mérséklésének irányába.
A művészettel nevelés sok és sokféle lehetőséget teremt a tanulástámogatás megvalósítására.

Az alprogram célja művészeteket célként/eszközként használó tanórák, szabadidős foglalkozások biztosítása a tanulók számára.

Indirekt célok:

Személyiség- és társas készségek fejlesztése a művészeti tevékenység révén
Tanulási motiváció, tanulás iránti attitűd alakítása
Indirekt (kognitív képességeket célzó) tanulásfejlesztés művészeti keretek között
tanulásfejlesztés a művészetek révén
(Inter)diszciplináris ismeretátadás művészeteken alapuló, résztvevő központú gyakorlatokon keresztül
Pályaorientáció: művészpályára irányítás, illetve pályaorientáció művészetekkel.
A művészeti tevékenységbe ágyazott fejlesztés keretében lehetőség van a tanuló egyéni sajtságaihoz alkalmazkodó, esélyegyenlőséget biztosító pedagógiai módszerek alkalmazására, ezáltal az adaptivitás biztosítására.

Az alprogram tartalma:

A művészeti tantárgyak és a mozgásra irányuló testnevelés tantárgy a készségtárgyak körébe sorolhatók, s ez arra is lehetőséget ad, hogy hasonló tartalmi elemek szerint épüljenek fel alprogramjaik is.

Fejlődés- és élményközpontú oktatás megvalósítását támogató módszerek és kereszttantervi tartalmak megvalósításának támogatása a művészeti nevelést szolgáló tanórai környezetben, a differenciálásra épülve.

Művészetekre épülő tanulást támogató módszerek és tartalmak tanulási folyamatba történő integrálása osztálytermi környezetben.

Önkéntességre és befogadásra épülő informális és nonformális tanulás művészet-alapú támogatása iskolai környezetben.

A logikaalapú alprogram (LA)

A Logikaalapú alprogram a tanulók gondolkodásának fejlesztését támogató módszerek és stratégiák megismertetésével szeretné növelni a pedagógusok módszertani repertoárját az iskolai élet területein.

Az alprogram feladata megismertetni a pedagógusokat olyan logikai alapú játékokkal, (legyen az sakk, táblás, papír-ceruza, szituációs és egyéb játék), melyeket a pedagógus fel tud használni mind az általános képességfejlesztéshez, mind a közismereti tantárgyi órákhoz.

Az alprogram keretén belül olyan szemléletváltás elindítását célozzuk meg, amelynek segítségével a tanítási és a tanulási folyamat egyaránt élményszerűvé, motiválóvá és egyben fejlesztő hatásúvá tehető.

Az alprogram célja, a gyerekek egyik legfőbb tevékenységére, a játékra és a játékosságra építve, hogy a gyerekek a tanulást ne érezzék fájdalmas, fáradságos folyamatnak.

A tanulás és a tudás megszerzése legyen örömforrás – ezzel a tanulók motivációja növelhető.

Az oktatásban a különböző logikai játékok és technikák alkalmazása nem öncélúan történik, hanem a tanterv és a tananyag megfelelő részébe való integrálással, szorosan kapcsolódva a megtanulandókhoz és a tanulók életkori sajátosságaihoz.

A játék lehetőséget nyújt a differenciálásra, és a gondolkodási képességeken túl a szociális képességek fejlődése is várható.

Az alprogram tartalma

A problémamegoldó gondolkodás fejlesztési lehetőségei a gyakorlatban – stratégiák és algoritmusok.

A vizualitás szerepe a gondolkodás fejlesztésében.
Játék alapú megközelítések:
Térszemlélet, sík- és térbeli tájékozódási képesség fejlesztése
Dienes játékok és a matematikai gondolkodás fejlesztése
Sakk játék alapjainak elsajátítása és beépítése az iskolai tanulásba
Táblás játékok, társasjátékok, papír-ceruza játékok alkalmazása
Játékstrukturált megközelítések:
Kártyajátékok – lapot kérünk!, logiccards, set, stb.
Logikai játékok, logisztorik
Barkochba és egyéb csoportos szituációs játékok
Kreativitást és reflektivitást fejlesztő játékok

A digitális alapú alprogram (DA)

A Digitális alapú alprogram az IKT-műveltség elemeit kereszttantervi, transzverzális megközelítésben értelmezi, és a digitális pedagógiai kultúra komplex, intézményi szintű fejlesztését tekinti feladatának.

Az IKT-műveltség tekintetében a technológiai, a kognitív és a szociális aspektust tekintjük irányadónak.

Az alprogram kidolgozásával a pedagógusok módszertani kultúraváltását segítjük elő, olyan korszerű digitális megoldásokkal, melyek hozzájárulnak az elektronikus tanulási környezet kialakításához, felgyorsítva az intézmények digitális átállását, mely lehetővé teszi, hogy a digitális eszközök alkalmazásával a tanulás élményszerűvé váljon.

Az alprogram célja, hogy kialakítsa a pedagógusokban az oktatásba integrált IT-eszközöket értő és kritikus módon alkalmazó „digitális állampolgár” habitust, melynek révén az összetett problémák megoldása a technológia segítségét is igénybe veszi.

Szeretnénk elérni azt is, hogy a tanulás és a tudás megszerzése legyen örömforrás a digitális alkalmazások használatával, ezzel növelve a tanulók motivációját, kognitív képességeik színvonalát, tanulás módszertani repertoárjukat, pályaorientáció szempontjából releváns ismereteiket, (inter)diszciplináris ismereteik körét, és mindent egybevetve: a tanulók személyiségformálásához is hozzájáruljon.

Az alprogram tartalma

Az alprogram az alábbi tartalmi pontokból építkezik:

Játékalapú megközelítések
Technológiai műveltség, felelősségteljes eszközhasználat
IKT-műveltség
Hálózati részvétel és együttműködés, problémamegoldás, kommunikáció és eszközhasználat
Digitális írástudás
IKT alapú óratervezés
Személyes tanulási környezet menedzselése
1. Komplex óra

Komplex órák bevezetése – a program komplexitását a kognitív, affektív, szociális képességek együttes fejlesztése jelenti. A kötelező és szabadon tervezhető tanórákat fedi le, amelyekben a tudástartalom (a tananyag kereszttantervi része) kb. 30%-át hordozzák. A „Komplex órák” tekintetében a tudástartalmak kereszttantervi kapcsolatai mellett a DFHT tanítási-tanulási stratégia, valamint az alprogrami kapcsolódások jelennek meg. Ez utóbbi órák esetében a tantárgyakon átívelő transzverzális készségek fejlesztése is megvalósítható.

Tartalmi fejlesztési pontok:

legalább 1 alprogrami (max. 3 alprogrami) kapcsolat megjelenik benne
kapcsolódik az adott tantárgy adott évfolyamának tanmenetéhez, és a tanítói/tanári kézikönyvben megjelenített órához
minden alprogram (törekedve arra, hogy) egyenlő aránnyal (kb. 20%) jelenik meg (össz. komplex óraszám)

A Komplex órák felépítése

Ráhangolódás

A ráhangolódás biztosítja, hogy a tanulók lelkesen, motiváltan kezdjék el a napot az iskolában, és érzelmi biztonságban érezzék magukat az osztályközösségben. Heti 1-3 alkalommal javasolja a Komplex Alapprogram 20-25 perces foglalkozás keretén belül. A tanulási környezetet célszerű átalakítani úgy, hogy a tanulók körben ülhessenek székeken vagy szőnyegen, így megkönnyítve a kommunikáció feltételeit.

A foglalkozás felépítése ajánlottan a következő:

Üdvözlés
Beszélgetés
Közös tevékenység/játék
Zárás

A Ráhangolódás megvalósítását javasoljuk a nap elején, javasolt időtartama 25-45 perc, helye a nap kezdésekor vagy osztályfőnöki óra keretében vagy a délutáni foglalkozások elején. Témái megválasztásában segít a Tanítói kézikönyv.

„Te órád”

„Te órád” - a diák érdeklődéséhez, igényéhez, saját választásához igazítható, amely órákon az osztálykeret nem feltétlenül kell, hogy érvényesüljön. Az intézmény életében már meglévő, jól működő, már hagyományokkal rendelkező foglalkozások, szakkörök, tehetséggondozó programok stb. továbbvitele, megtartása, de a foglalkozások középpontjába helyezve a tanulók szociális-emocionális fejlesztését. Az óra kiválasztását a pedagógus segíti.

Házi feladata

Házi feladat: írásbeli, szóbeli házi feladatot egyénre szabottan ad a pedagógus a tanulóknak. Ez nem azt jelenti, hogy elmaradhat a szükséges gyakorlás és rögzítés, hanem azt, hogy a pedagógusnak az iskolai tanórákon kell a tanulókkal ezeknek a feladatoknak a nagy részét elvégezni. Úgy kell a mindennapokban terveznie és megvalósítania az óráit, hogy legyen elegendő idő a szükséges gyakorlásra és az új ismeretek rögzítésére az órák keretén belül. A pedagógusnak módosítania kell tervezési szokásain: legyen a tanórákon annyi gyakorlás és ismétlés, hogy ne legyen szükség terhelő otthoni tanulásra.

Értékelés

Az értékelés az iskola nevelőtestülete által elfogadott értékelési rendszer szerint folyik.

Nincs ötös fokozatú skálán történő értékelés a reggeli ráhangolódáson, a délutáni alprogrami foglalkozásokon, illetve azokon az órákon, amelyeken a DFHT módszert használják a pedagógusok.

A Komplex Alapprogram értékelési rendszerében egyaránt jelen van

a helyzetfeltáró (diagnosztikus értékelés)
a minősítő (szummatív értékelés)
a fejlesztő (formatív értékelés).

Fontos szerepe van a helyzetfeltáró (diagnosztikus) értékelésnek. Ennek eredménye feltárja a pedagógus előtt a tanuló előzetes tudását, amire építheti további munkáját. Ez határozza meg az oktatási tartalmat és a módszereket. A diagnosztikus értékelést nem csak a tanév elején javasoljuk, ajánlott a tanév közben is felmérni, mennyit fejlődött a tanuló tudása. A tanév közben végzett diagnosztikus értékelés eredménye alapján a pedagógus dönthet arról, hogy változtat-e tanítási stratégiáján. A tanév végi diagnosztikus értékelésnél a pedagógus arról kap visszajelzést, milyen szinten sikerült a tananyagot megtanítani, a tanuló pedig arról, hogy mennyire sajátította el a követelményeket.

A minősítő (szummatív) értékelés egy tanulási szakasz lezárásakor, például egy témazáró dolgozat írásakor jelenik meg. Azt minősíti, hogy a tanuló mennyire sajátította el a tananyagot. A minősítő értékelés igen gyakori a hazai iskolákban.

A Komplex Alapprogramban kiemelt szerepe van a személyre szabott, differenciált, fejlesztő (formatív) értékelésnek. Ennek célja nem a minősítés, hanem a tanulás támogatása. A pedagógus, miután felmérte a tanuló tudását, és segített a tanulónak a tanulási cél kitűzésében, támpontokat ad a megteendő lépésekről. Majd nyomon követi a tanuló egyéni haladását, és személyre szabottan segíti a tanulási folyamatot. A fejlesztő értékelés alkalmazásánál a pedagógus a gyermek önmagához mért fejlődését veszi figyelembe. Folyamatos visszajelzést ad a tanulónak erősségeiről és hiányosságairól, megbeszéli vele a tanulási célokat, az értékelési szempontokat, a teendőket, és a teendők határidejét. A tanuló egyéni haladásáról és erőfeszítéseiről visszajelzést ad. A pedagógus visszajelzésének mindenképpen tartalmaznia kell a tanuló részéről sikeresen megoldott problémákat, a további fejlesztést igénylő területeket és a teendőket.

Az értékelésnek fontos része legyen

az önértékelés
a társak értékelése.

Legyen szubjektív, kvalitatív és szöveges.

Figyelembe kell venni az eltérő kiindulási nyelvi szinteket.

A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAINAK ÁTTEKINTÉSE, ILLESZTÉSE A KOMPLEX ALAPPROGRAMHOZ

A pedagógusok feladata kiegészül a DFHT órák megszervezésével, a kapcsolódó dokumentumok (óraillusztrációk) elkészítésével.

A választott alprogramokhoz kapcsolódó foglalkozások megszervezése, megtartása, foglalkozás illusztrációk készítése.

Az elkészült óraillusztrációk, foglalkozás illusztrációk, tapasztalatok megosztása a kollégákkal.

Programhoz kapcsolódó további oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása.

Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.

A SZÜLŐK ÉS A TANULÓK TÁJÉKOZTATÁSA

A szülőket és a tanulókat a programról, annak tartalmáról, megvalósításáról, iskola életéről, az iskola igazgatója, és az osztályfőnökök tájékoztatják szóban és írásban.

AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ MUNKA IDŐKERETE
1. A Komplex Alapprogram a tanulók kötelező óraszámának a meghatározása tekintetében nem tér el a törvényben szabályozottaktól. Az iskolában folyó munka továbbra is két markánsan elkülönülő egységre oszlik:

A kötelező és szabadon tervezhető időkeret:

a Komplex Alapprogram a pedagógusok módszerbeli gazdagságát, korábbi gyakorlaton alapuló pedagógiai-módszertani kultúráját tekintve kb. 80 % -ban nem szabályozza.
A tanítási órák 20%-ban a Komplex Alapprogram tanítási-tanulási stratégiájának, a DFHT tanítási-tanulási stratégiának az alkalmazása valósul meg(differenciált egyéni munka, rétegmunka, pármunka, kooperatív módszerek, csoportmunka, drámajáték és projektmunka).
10-30%-ban pedig a Komplex órák keretében a kereszttantervi tantervek feldolgozása történik.

A Komplex Alapprogram által innovált alprogrami foglalkozások és a „Te órád” többnyire a délutáni idősávban valósulnak meg.

A Komplex Alapprogram tanítási-tanulási stratégiához kapcsolódó elemei

Tantárgyfelosztás és a KAP által kínált módszertani elemek összehangolása

A tanuló heti kötelező tanóráinak számát, beleértve a választható tanóráinak számát az Nkt. határozza meg.

A tantárgyfelosztás a törvény által meghatározott feltételeknek megfelelő, de az intézmény sajátos helyzetét figyelembe vevő alapdokumentum. Alapjául az intézményre érvényes törvény által előírt, a közismereti tantárgyakra vonatkozó heti óraszám szolgál.

Az iskolánkban a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások tizenhat óráig tartanak,

JELÖLÉSEK AZ OSZTÁLYNAPLÓKBAN

A digitálisnaplóban az alábbi jelölések szolgálnak a program megvalósításának jelölésére:

DFHT –DFHT –val megvalósított tanóra

TA – testnevelés alapú alprogram

ÉA – életgyakorlat alapú alprogram

DA – digitális alapú alprogram

MA – művészetalapú alprogram

TÓ – „Te órád”

RÁ – ráhangolódás

Bemutatkozás

Galéria

e-Napló

Pedagógiai program 2024

Aktuális:

Hasznos linkek

Hasznos linkek

Letöltések

Könyvkiadók

Iskolák

Iskolák

Iskolák

Levelezés